Nem kell izgulni, ha nem "elég jó" helyen álltok a középiskolai felvételi jegyzékben. Mutatjuk, miért

Egyre több középiskola hozza nyilvánosságra az ideiglenes felvételi jegyzéket. De kell-e izgulni, ha nem az első húsz-harminc helyen álltok?

  • Szabó Fruzsina

Az elmúlt napokban a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, a szintén debreceni Tóth Árpád Gimnázium és sok más középiskola is közzétette az ideiglenes felvételi jegyzéket.

A legtöbb középiskola már az oldalán felhívja a diákok (és a szülők) figyelmét arra, hogy a végleges lista majd csak április végén áll össze, vagyis az ideiglenes rangsor alapján nem lehet biztosan eldönteni, hogy egy diák bekerült-e a kiválasztott iskolába és tagozatra, vagy nem.

Ki lehet biztos a dolgában?

Jöjjön egy kis matek. Ha mondjuk az egyik gimnázium emelt angolos osztályába 30 diákot vesznek fel, azok a jelentkezők biztosak lehetnek a dolgukban, akik az 1-30. helyen szerepelnek az ideiglenes felvételi jegyzékben. De – és itt jön a lényeg – azoknak sem szabad elkeseredniük, akik mondjuk csak a 40-50. helyen végeztek, vagy akár még hátrébb.

Az ideiglenes felvételi jegyzéken ugyanis az összes olyan diák szerepel, aki az adott iskola adott képzését megjelölte a középiskolai felvételin. Ha valakinek a saját listáján előrébb szerepel egy másik iskola (mert azt mondjuk az első vagy a második helyen jelölte meg, a titeket is érintő iskolát viszont csak a harmadik helyen), és ott is elfogadják a felvételi kérelmét, oda kell majd beiratkoznia.  Így hiába szerepel az ideiglenes felvételi jegyzéknek mondjuk a 20. helyén, „kiesik” onnan, felszabadul egy hely.

Vagyis az ideiglenes felvételi jegyzék csak kiindulópont: azt, hogy ki jut be egy középiskolai osztályba, és ki nem, nagyban befolyásolja a jelentkezési sorrend. Azt pedig nem lehet tudni, hogy az ideiglenes listán előttetek állók hányadik helyen jelölték meg az iskolát, ahová ti is szeretnétek bejutni.

„Mindkét képzésünkre 68 fő kerülhet be a végleges lista alapján, tehát aki az alábbi listák 1-68. helyén szerepel, az biztosan bekerült intézményünkbe, amennyiben 1. helyen választott bennünket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hat évfolyamos képzésben a 72-75., míg a négy évfolyamos képzésben a 100-110. hely is nagy valószínűséggel biztos bekerülést jelent iskolánkba, ha az 1. helyen választottak minket” – írja például a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium.

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium már korábban közzétette, hogy tavaly az ideiglenes felvételi rangsor hányadik helyéről sikerült bejutnia az utolsóként felvett diáknak. A táblázatból kiderül, hogy az angol-francia nyelvi előkészítős fél osztályba például az ideiglenes listán a 75. helyen álló felvételiző is bejutott. Az általános tantervű osztályba a lista 302. helyéről is be lehetett kerülni, a történelmet emelt szinten tanuló osztályba a 187. helyről jutott be az utolsó diák.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.