A szakszervezetek 2022. február 24-én kapták meg a Fővárosi Törvényszék végzését, amely szerint a szakszervezetek és a kormány kérelmét is elutasították.
„A bíróság végzéséből és az azzal együtt megküldött ellenkérelemből kiderült, a kormányoldal a korábbi nemperes eljáráshoz hasonlóan ismét kérte a sztrájkkövetelések jogellenességének megállapítását. Ezt a kérelmet a bíróság elutasította” – írja közös közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Hozzáteszik: még február elején benyújtották a márciusi sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatukat a kormánynak, amelyről az nem volt hajlandó egyeztetni, mondván, erről időközben kormányrendeletet alkotott. A szakszervezetek a sztrájktörvény rendelkezései alapján bírósághoz fordultak, mivel a sztrájktörvény előírja, hogy megállapodás hiánya esetén nemperes eljárásban kell dönteni a két fél ajánlata közül.
„Tekintettel arra, hogy a kormányoldal az egyeztetéseken nem terjesztett elő ellenajánlatot, a szakszervezetek ezt nem ismerhették meg, de azt sem, hogy a bíróságnak milyen tartalmú ellenkérelmet nyújtottak be. Különös pikantériája az ügynek, hogy a kormány viszontkérelme alapján a szakszervezeteknek is biztosítani kellett volna a lehetőséget észrevételeik megtételére, ám az elsőfokú bíróság a kérelmezők álláspontjának ismerete nélkül döntött ebben a kérdésben. Ez a „Hallgattassék meg a másik fél” ősi, római jogi alapelvének sérelmét jelenti” – írja a két szakszervezet.
A Fővárosi Törvényszék a február 11-én megjelent kormányrendeletet tekinti fő szabálynak, amelyet – emelik ki – „pusztán azon az alapon, hogy veszélyhelyzetben (járványban) született a rendelet, anélkül, hogy tartalmilag vizsgálta volna, nem tartotta Alaptörvénybe ütközőnek”.
A szakszervezetek azonban továbbra is úgy gondolják, hogy a sztrájkrendeletként elhíresült jogszabály alaptörvény-ellenes. „A veszélyhelyzettel semmiféle összefüggésben nem lévő rendeleti korlátozás kiüresíti, a külvilág számára észrevehetetlenné tenné a sztrájkot, ráadásul olyan feltételeket szab, amelyek a mindennapokban sem betarthatók a többi közt éppen a szakemberhiány miatt, amelynek enyhítésére a sztrájkkövetelések irányulnak. Emiatt az elsőfokú végzést a szakszervezetek rövid úton megfellebbezik” – emelik ki.
Az elsőfokon meghozott bírósági végzés ugyanakkor megerősítette: az Alkotmánybíróság jogosult a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására. A szakszervezetek a napokban alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
