„A bíróság végzéséből és az azzal együtt megküldött ellenkérelemből kiderült, a kormányoldal a korábbi nemperes eljáráshoz hasonlóan ismét kérte a sztrájkkövetelések jogellenességének megállapítását. Ezt a kérelmet a bíróság elutasította” – írja közös közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Hozzáteszik: még február elején benyújtották a márciusi sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatukat a kormánynak, amelyről az nem volt hajlandó egyeztetni, mondván, erről időközben kormányrendeletet alkotott. A szakszervezetek a sztrájktörvény rendelkezései alapján bírósághoz fordultak, mivel a sztrájktörvény előírja, hogy megállapodás hiánya esetén nemperes eljárásban kell dönteni a két fél ajánlata közül.
„Tekintettel arra, hogy a kormányoldal az egyeztetéseken nem terjesztett elő ellenajánlatot, a szakszervezetek ezt nem ismerhették meg, de azt sem, hogy a bíróságnak milyen tartalmú ellenkérelmet nyújtottak be. Különös pikantériája az ügynek, hogy a kormány viszontkérelme alapján a szakszervezeteknek is biztosítani kellett volna a lehetőséget észrevételeik megtételére, ám az elsőfokú bíróság a kérelmezők álláspontjának ismerete nélkül döntött ebben a kérdésben. Ez a „Hallgattassék meg a másik fél” ősi, római jogi alapelvének sérelmét jelenti” – írja a két szakszervezet.
A Fővárosi Törvényszék a február 11-én megjelent kormányrendeletet tekinti fő szabálynak, amelyet – emelik ki – „pusztán azon az alapon, hogy veszélyhelyzetben (járványban) született a rendelet, anélkül, hogy tartalmilag vizsgálta volna, nem tartotta Alaptörvénybe ütközőnek”.
A szakszervezetek azonban továbbra is úgy gondolják, hogy a sztrájkrendeletként elhíresült jogszabály alaptörvény-ellenes. „A veszélyhelyzettel semmiféle összefüggésben nem lévő rendeleti korlátozás kiüresíti, a külvilág számára észrevehetetlenné tenné a sztrájkot, ráadásul olyan feltételeket szab, amelyek a mindennapokban sem betarthatók a többi közt éppen a szakemberhiány miatt, amelynek enyhítésére a sztrájkkövetelések irányulnak. Emiatt az elsőfokú végzést a szakszervezetek rövid úton megfellebbezik” – emelik ki.
Az elsőfokon meghozott bírósági végzés ugyanakkor megerősítette: az Alkotmánybíróság jogosult a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására. A szakszervezetek a napokban alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.
