Megvan az első egyházi iskola, ahol polgári engedetlenségbe kezdtek a tanárok

A középiskolai rangsorok vezető gimnáziumai Budapesten és vidéken is kiálltak a tiltakozók mellett, most csatlakozott hozzájuk egy egyházi iskola is.

  • Eduline

Február 23-án a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tizenkét tanára is kiállt a pedagógusok sztrájkjogai mellett, nem vették fel a munkát - tették közzé Facebookon.

Most már nem csak Budapesten tiltakoznak

Szerdán a polgári engedetlenségi akcióhoz csatlakozott a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi tagozatának 10 pedagógusa is - tudta meg az Eduline. A gimnázium egyik híres volt diákja Orbán Viktor.

Több vidéki iskolában is úgy döntöttek a tanárok, hogy szerdán nem veszik fel a munkát, többek között egy esztergomi, a Teleki mellett a székesfehérvári Vasvári, egy dunaharaszti és egy répcelaki intézmény is így döntött.

A szerdai akciósorozatról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.

Ha pedig kíváncsiak vagytok arra, melyik iskolák csatlakoztak eddig a polgári engedetlenségi akcióhoz, itt nézhetitek meg a listát.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.