A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium huszonhárom tanára is megtagadta a munkát kedd reggel. Közleményükben azt írják, olyan változásokért küzdenek, amelyek fókuszában a rájuk bízott gyerekek vannak.
Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak. Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot. Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány
- sorolják céljaikat a kecskeméti Bányai-gimnázium polgári engedetlenségbe kezdő tanárai.
„A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. Ennek védelmében fordultunk végső eszközként a polgári engedetlenséghez” – írják közleményükben, hozzátéve: hisznek abban, hogy egy polgári demokráciában a választott hatalom és a kormányzottak egyeztetése vezet megoldásokhoz.
„Az egyeztetések sikertelensége után a következő lépés a sztrájk lehetősége olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a munkabeszüntetésnek a társadalom számára is érzékelhető következményei legyenek. A rendelet ezt a lehetőséget veszi el tőlünk. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.
Kedd reggel egyébként a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 30 tanár döntött úgy, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik a sztrájkrendelet ellen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
