Huszonhárom tanár tagadta meg a munkát kedd reggel a kecskeméti Bányai-gimnáziumban

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium huszonhárom tanára is megtagadta a munkát kedd reggel. Közleményükben azt írják, olyan változásokért küzdenek, amelyek fókuszában a rájuk bízott gyerekek vannak.

  • Szabó Fruzsina

Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak. Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot. Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány

- sorolják céljaikat a kecskeméti Bányai-gimnázium polgári engedetlenségbe kezdő tanárai.

„A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. Ennek védelmében fordultunk végső eszközként a polgári engedetlenséghez” – írják közleményükben, hozzátéve: hisznek abban, hogy egy polgári demokráciában a választott hatalom és a kormányzottak egyeztetése vezet megoldásokhoz.

„Az egyeztetések sikertelensége után a következő lépés a sztrájk lehetősége olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a munkabeszüntetésnek a társadalom számára is érzékelhető következményei legyenek. A rendelet ezt a lehetőséget veszi el tőlünk. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.

Kedd reggel egyébként a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 30 tanár döntött úgy, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik a sztrájkrendelet ellen.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.