Huszonhárom tanár tagadta meg a munkát kedd reggel a kecskeméti Bányai-gimnáziumban

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium huszonhárom tanára is megtagadta a munkát kedd reggel. Közleményükben azt írják, olyan változásokért küzdenek, amelyek fókuszában a rájuk bízott gyerekek vannak.

  • Szabó Fruzsina

Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak. Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot. Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány

- sorolják céljaikat a kecskeméti Bányai-gimnázium polgári engedetlenségbe kezdő tanárai.

„A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. Ennek védelmében fordultunk végső eszközként a polgári engedetlenséghez” – írják közleményükben, hozzátéve: hisznek abban, hogy egy polgári demokráciában a választott hatalom és a kormányzottak egyeztetése vezet megoldásokhoz.

„Az egyeztetések sikertelensége után a következő lépés a sztrájk lehetősége olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a munkabeszüntetésnek a társadalom számára is érzékelhető következményei legyenek. A rendelet ezt a lehetőséget veszi el tőlünk. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.

Kedd reggel egyébként a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 30 tanár döntött úgy, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik a sztrájkrendelet ellen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.