Megvannak a központi középiskolai felvételi eredményei, hét éve nem sikerültek ilyen jól a vizsgák

Nyilvánosságra hozta az idei központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. A nyolcadikosok a maximális 100 pontból 52,52 pontot szereztek - utoljára 2015-ben született ennyire jó eredmény.

  • Szabó Fruzsina

Figyelem, a cikk a 2022-es középiskolai központi felvételi eredményeiről szól. A benne található információk elavultak!

A nyolcadikosok közül 48 870-en írták meg a központi felvételi tesztet, összesített átlagpontszámuk 52,52 pont - derül ki az Oktatási Hivatal előzetes statisztikáiból. A tesztek 90 százalékát dolgozták fel eddig, ez már képet ad az országos eredményekről.

Az első vizsganapon – a felvételizők zöme ezen a napon töltötte ki a tesztet, a két pótnapon azok vizsgázhattak, akik betegség, karantén vagy más ok miatt nem tudtak elmenni az első írásbelire – magyarból átlagosan 30,01, matekból pedig 22,66 pontot szereztek.

Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal

A nyolcadikosoknak kétszer 45 perc alatt kellett megoldaniuk 10-10 feladatból álló tesztet magyarból és matematikából. A magyar nyelvi vizsgán többek között a labdarúgás történetéről szóló szöveget kaptak a diákok, akiknek ki kellett találniuk, vajon melyik állat a „színeváltó kunkorgyík” vagy az „ormántos füllencs”, arról pedig fogalmazást kellett írniuk, van-e szükség az általános iskola felső tagozatában nyomtatott tankönyvekre.

A hatodikosok közül 7991-en vizsgáztak, a maximális 100 pontból átlagosan 62,66 pontot gyűjtöttek. A magyarvizsgán 33,28 pontot, a matematikateszt feladatainak megoldásával pedig 29,53 pontot szereztek.

Negyedikesek is vizsgáztak januárban, összesen 5092-en oldották meg a feladatsort. Ahogy az előző években, úgy idén is a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő diákok összesített átlageredménye lett a legjobb, 70,32 pontot szereztek: magyarból 36,84-et, matematikából pedig 33,52-t.

Hét éve nem sikerültek ilyen jól a vizsgák

A nyolcadikosok 52,52 pontos átlageredménye jóval magasabb, mint a tavalyi, akkor ugyanis 47,2 pontot szereztek a középiskolába készülők. Utoljára 2015-ben született ennél jobb eredmény, akkor 52,7 pont volt az országos átlag.

A hatodikosok is több pontot gyűjtöttek az írásbelin, mint tavaly: az idei 62,66 pont sokkal jobb eredmény, mint a 2021-es 58,8. A negyedikesek eredményében van a legnagyobb különbség: a tavalyi 63,2 ponthoz képest idén 70,32 pontot szereztek a feladatok megoldásával.

A vezető gimnáziumokban más átlagok születtek

A vezető gimnáziumokban az országos átlagnál persze magasabb pontszámok születtek. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban - amely a HVG 2022-es középiskolai rangsorát vezeti a Fazekas-gimnáziummal holtversenyben - 132 hatodikos írta meg a központi felvételit, matekból az átlag 35,69 pont lett, magyarból 37,79 pont, az összesített átlag pedig 73,48 pont. A nyolcadikosok közül 35-en írták az Eötvösben a felvételit, matekból az átlaguk 39,86 pont lett, magyarból 41,43 pont, az összesített átlageredmény pedig 80,58 pont.

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok  átlagosan 65 pontot szereztek, magyarból 33,7, matekból 31,3 pontot, míg a nyolcadikosok 63,5 pontot, magyarból 33,6-ot, matekból 29,9 pontot. A hatosztályos képzést kínáló Toldy Ferenc Gimnáziumban az átlageredmény 70 pont lett, magyarból 35,9, matematikából pedig 34,1 pont.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.