Megvannak a központi középiskolai felvételi eredményei, hét éve nem sikerültek ilyen jól a vizsgák

Nyilvánosságra hozta az idei központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. A nyolcadikosok a maximális 100 pontból 52,52 pontot szereztek - utoljára 2015-ben született ennyire jó eredmény.

  • Szabó Fruzsina

Figyelem, a cikk a 2022-es középiskolai központi felvételi eredményeiről szól. A benne található információk elavultak!

A nyolcadikosok közül 48 870-en írták meg a központi felvételi tesztet, összesített átlagpontszámuk 52,52 pont - derül ki az Oktatási Hivatal előzetes statisztikáiból. A tesztek 90 százalékát dolgozták fel eddig, ez már képet ad az országos eredményekről.

Az első vizsganapon – a felvételizők zöme ezen a napon töltötte ki a tesztet, a két pótnapon azok vizsgázhattak, akik betegség, karantén vagy más ok miatt nem tudtak elmenni az első írásbelire – magyarból átlagosan 30,01, matekból pedig 22,66 pontot szereztek.

Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal

A nyolcadikosoknak kétszer 45 perc alatt kellett megoldaniuk 10-10 feladatból álló tesztet magyarból és matematikából. A magyar nyelvi vizsgán többek között a labdarúgás történetéről szóló szöveget kaptak a diákok, akiknek ki kellett találniuk, vajon melyik állat a „színeváltó kunkorgyík” vagy az „ormántos füllencs”, arról pedig fogalmazást kellett írniuk, van-e szükség az általános iskola felső tagozatában nyomtatott tankönyvekre.

A hatodikosok közül 7991-en vizsgáztak, a maximális 100 pontból átlagosan 62,66 pontot gyűjtöttek. A magyarvizsgán 33,28 pontot, a matematikateszt feladatainak megoldásával pedig 29,53 pontot szereztek.

Negyedikesek is vizsgáztak januárban, összesen 5092-en oldották meg a feladatsort. Ahogy az előző években, úgy idén is a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő diákok összesített átlageredménye lett a legjobb, 70,32 pontot szereztek: magyarból 36,84-et, matematikából pedig 33,52-t.

Hét éve nem sikerültek ilyen jól a vizsgák

A nyolcadikosok 52,52 pontos átlageredménye jóval magasabb, mint a tavalyi, akkor ugyanis 47,2 pontot szereztek a középiskolába készülők. Utoljára 2015-ben született ennél jobb eredmény, akkor 52,7 pont volt az országos átlag.

A hatodikosok is több pontot gyűjtöttek az írásbelin, mint tavaly: az idei 62,66 pont sokkal jobb eredmény, mint a 2021-es 58,8. A negyedikesek eredményében van a legnagyobb különbség: a tavalyi 63,2 ponthoz képest idén 70,32 pontot szereztek a feladatok megoldásával.

A vezető gimnáziumokban más átlagok születtek

A vezető gimnáziumokban az országos átlagnál persze magasabb pontszámok születtek. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban - amely a HVG 2022-es középiskolai rangsorát vezeti a Fazekas-gimnáziummal holtversenyben - 132 hatodikos írta meg a központi felvételit, matekból az átlag 35,69 pont lett, magyarból 37,79 pont, az összesített átlag pedig 73,48 pont. A nyolcadikosok közül 35-en írták az Eötvösben a felvételit, matekból az átlaguk 39,86 pont lett, magyarból 41,43 pont, az összesített átlageredmény pedig 80,58 pont.

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok  átlagosan 65 pontot szereztek, magyarból 33,7, matekból 31,3 pontot, míg a nyolcadikosok 63,5 pontot, magyarból 33,6-ot, matekból 29,9 pontot. A hatosztályos képzést kínáló Toldy Ferenc Gimnáziumban az átlageredmény 70 pont lett, magyarból 35,9, matematikából pedig 34,1 pont.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.