„És mi magunk elhisszük-e? És ha valóban így van, akkor vajon tisztességes-e egy efféle berendezkedés?” – teszi fel a kérdést a Taní-tani Online-on hétfőn megjelent írás a középiskolai felvételiről.
„Tényleg arról van szó, hogy azonos körülmények között, azonos feladatlapok megoldása azt jelenti, hogy minden gyereknek azonos esélye van a család által kiválasztott iskolába bekerülni? Hát persze, így a legjobbnak tartott iskolák a legjobbnak bizonyult gyerekeket felvéve még annál is jobbak lesznek, aztán a kevésbé jóknak a kevésbé jó gyerekek jutnak, akik valahogy majd csak elevickélnek az érettségiig, de akik az ilyen-olyan szakképzést választják, ebből a felvételi dologból kimaradnak. Ők eleve a pályán kívül vannak, s hogy ezzel jól jártak-e vagy sem, külön kérdés. Itt a leendő gimnazistákról van szó, azokról, akiket családjuk a jövő diplomásainak szán” – írja Kerényi Mari, a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakgimnázium egyik alapítója.
Hozzáteszi: az iskolák pedig szemrebbenés nélkül elfogadják azt, ami van. Az egyik madártávlatból megállapítja, hogy hiszen mindenki ugyanazt írta, ha nehéz volt, hát mindenkinek egyformán az volt. Nem esett csorba az esélyegyenlőségen.
„Statisztikák szerint az átlageredmény magyarból kb. 50%, matekból pedig 45% körül jár évek óta. Magyarán a gyerekek a felét vagy felét sem tudják annak, amit kérdeznek tőlük, avagy megfordítva: átlagosan a kérdések fele vonatkoztatható a gyerekek ismereteire. Mindenesetre egy elit gimnázium arról számol be, hogy a hozzá jelentkezők által elért pontszám olyan 10-20%-kal áll az átlag felett. Így van ez már – mosolyognak szerényen –, valahogy ilyen gyerekeket vonzanak magukhoz. Egy hasonló helyen tanító kolléga pedig azt igyekszik megértetni a szülőkkel, hogy amennyiben nem akarják mindenféle rendetlen, rossztanuló gyerek közé vegyíteni a magukét, akkor bizony bele kell húzni: igenis, tessék csak megtanulni a korábbi évek feladattípusait, begyakorolni a megoldásokhoz vezető algoritmusokat. Aki nem veszi erre a fáradságot, az ne is számítson semmi jóra. A felvételi legfontosabb funkciója a szelekció! Gondolatmenete hibátlanul illeszkedik a már megidézett Darwinéhoz” – folytatja.
A teljes cikket itt olvashatjátok el.
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
