„És mi magunk elhisszük-e? És ha valóban így van, akkor vajon tisztességes-e egy efféle berendezkedés?” – teszi fel a kérdést a Taní-tani Online-on hétfőn megjelent írás a középiskolai felvételiről.
„Tényleg arról van szó, hogy azonos körülmények között, azonos feladatlapok megoldása azt jelenti, hogy minden gyereknek azonos esélye van a család által kiválasztott iskolába bekerülni? Hát persze, így a legjobbnak tartott iskolák a legjobbnak bizonyult gyerekeket felvéve még annál is jobbak lesznek, aztán a kevésbé jóknak a kevésbé jó gyerekek jutnak, akik valahogy majd csak elevickélnek az érettségiig, de akik az ilyen-olyan szakképzést választják, ebből a felvételi dologból kimaradnak. Ők eleve a pályán kívül vannak, s hogy ezzel jól jártak-e vagy sem, külön kérdés. Itt a leendő gimnazistákról van szó, azokról, akiket családjuk a jövő diplomásainak szán” – írja Kerényi Mari, a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakgimnázium egyik alapítója.
Hozzáteszi: az iskolák pedig szemrebbenés nélkül elfogadják azt, ami van. Az egyik madártávlatból megállapítja, hogy hiszen mindenki ugyanazt írta, ha nehéz volt, hát mindenkinek egyformán az volt. Nem esett csorba az esélyegyenlőségen.
„Statisztikák szerint az átlageredmény magyarból kb. 50%, matekból pedig 45% körül jár évek óta. Magyarán a gyerekek a felét vagy felét sem tudják annak, amit kérdeznek tőlük, avagy megfordítva: átlagosan a kérdések fele vonatkoztatható a gyerekek ismereteire. Mindenesetre egy elit gimnázium arról számol be, hogy a hozzá jelentkezők által elért pontszám olyan 10-20%-kal áll az átlag felett. Így van ez már – mosolyognak szerényen –, valahogy ilyen gyerekeket vonzanak magukhoz. Egy hasonló helyen tanító kolléga pedig azt igyekszik megértetni a szülőkkel, hogy amennyiben nem akarják mindenféle rendetlen, rossztanuló gyerek közé vegyíteni a magukét, akkor bizony bele kell húzni: igenis, tessék csak megtanulni a korábbi évek feladattípusait, begyakorolni a megoldásokhoz vezető algoritmusokat. Aki nem veszi erre a fáradságot, az ne is számítson semmi jóra. A felvételi legfontosabb funkciója a szelekció! Gondolatmenete hibátlanul illeszkedik a már megidézett Darwinéhoz” – folytatja.
A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
