Miért nem tudnak ugyanúgy sztrájkolni az óvodák, iskolák, szakszolgálatok munkatársai, mint például az autógyártásban dolgozók? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmagyarázta, miért.
Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.
A jelenleg érvényben lévő törvény szerint az elégséges szolgáltatásokról szóló előzetes megállapodás nélkül nem kezdhető sztrájk, ez pedig a gyorsan megszervezhető munkabeszüntetés fő akadálya - írja a hvg360-on Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Az meg csak idő telik
Ha a tárgyalófelek nem tudnak megállapodni, a bíróság öt munkanapon belül nem peres eljárásban hozza meg elsőfokú, nem jogerős döntését - emeli ki a szakszervezet elnöke. A bíróságnak meghatározott öt munkanapos határidőbe nem tartoznak bele azok a napok, amelyeket hiánypótlásra kap meg bármelyik fél. Ezzel jelentősen ki tud tolódni a határozathozatal, hiszen ha az egyik fél részletezi, pontosítja ajánlatát, azt a másik tárgyalóféllel is meg kell ismertetnie, mivel csak egyet nem értés esetén kell a kérdésben bíróságnak határozatot hozni - magyarázza.
De pontosan hogyan működik ez a gyakorlatban? Itt elolvashatjátok a hvg360 teljes cikkét a témában.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
