Miért nem tudnak ugyanúgy sztrájkolni a tanárok, mint mondjuk az autógyárak dolgozói?

Miért nem tudnak ugyanúgy sztrájkolni az óvodák, iskolák, szakszolgálatok munkatársai, mint például az autógyártásban dolgozók? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmagyarázta, miért.

  • Eduline

Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.

A jelenleg érvényben lévő törvény szerint az elégséges szolgáltatásokról szóló előzetes megállapodás nélkül nem kezdhető sztrájk, ez pedig a gyorsan megszervezhető munkabeszüntetés fő akadálya - írja a hvg360-on Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az meg csak idő telik

Ha a tárgyalófelek nem tudnak megállapodni, a bíróság öt munkanapon belül nem peres eljárásban hozza meg elsőfokú, nem jogerős döntését - emeli ki a szakszervezet elnöke. A bíróságnak meghatározott öt munkanapos határidőbe nem tartoznak bele azok a napok, amelyeket hiánypótlásra kap meg bármelyik fél. Ezzel jelentősen ki tud tolódni a határozathozatal, hiszen ha az egyik fél részletezi, pontosítja ajánlatát, azt a másik tárgyalóféllel is meg kell ismertetnie, mivel csak egyet nem értés esetén kell a kérdésben bíróságnak határozatot hozni - magyarázza.

De pontosan hogyan működik ez a gyakorlatban? Itt elolvashatjátok a hvg360 teljes cikkét a témában.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.