Miért nem tudnak ugyanúgy sztrájkolni az óvodák, iskolák, szakszolgálatok munkatársai, mint például az autógyártásban dolgozók? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmagyarázta, miért.
Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.
A jelenleg érvényben lévő törvény szerint az elégséges szolgáltatásokról szóló előzetes megállapodás nélkül nem kezdhető sztrájk, ez pedig a gyorsan megszervezhető munkabeszüntetés fő akadálya - írja a hvg360-on Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Az meg csak idő telik
Ha a tárgyalófelek nem tudnak megállapodni, a bíróság öt munkanapon belül nem peres eljárásban hozza meg elsőfokú, nem jogerős döntését - emeli ki a szakszervezet elnöke. A bíróságnak meghatározott öt munkanapos határidőbe nem tartoznak bele azok a napok, amelyeket hiánypótlásra kap meg bármelyik fél. Ezzel jelentősen ki tud tolódni a határozathozatal, hiszen ha az egyik fél részletezi, pontosítja ajánlatát, azt a másik tárgyalóféllel is meg kell ismertetnie, mivel csak egyet nem értés esetén kell a kérdésben bíróságnak határozatot hozni - magyarázza.
De pontosan hogyan működik ez a gyakorlatban? Itt elolvashatjátok a hvg360 teljes cikkét a témában.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
