A szakszervezetek örülnek annak, hogy sok iskola, tanár és szülő is névvel és arccal vállalta, hogy nem ért egyet sem a jelenlegi oktatáspolitikával, de legközelebb nem engedik, hogy ennyire elhúzza a vitát a kormány.
„Nem engedjük, hogy még egyszer ennyire elhúzzák ezt a vitát, a sztrájktörvényben előírt határidőket nagyon keményen be akarjuk tartatni a tárgyalás során” – mondta a 24.hu-nak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Ha nem sikerül megállapodni, azt mondja, „többé nem tesznek gesztusokat a kormánynak”, azonnal bírósághoz fordulnak, ha nem jutnak dűlőre.
A szaktárca fenyegetéséről – miszerint a sztrájk szervezése nem maradhat következmények nélkül – a szakszervezet alelnöke azt mondta, egyelőre úgy tűnik, csak verbális fenyegetésről van szó.
A munka törvénykönyvében írásbeli, szóbeli figyelmeztetés szerepel esetleges következményként, valamint még jutalomelvonásról lehet szó. De milyen jutalmat fognak megvonni, a karácsonyi fél kiló szaloncukrot?
- tette fel a kérdést. Hozzátéve, azt nagyon aránytalan intézkedésnek tartanák, ha bármelyik pedagógus elbocsátása felmerülne egy kétórás figyelmeztető sztrájk miatt.
Nem ez volt az utolsó sztrájk
A március 16-i sztrájk végleges formájáról még zajlanak az egyeztetések: jelenleg az egynapos, tartós idejű vagy gördülő munkabeszüntetés is szóba jöhet. Viszont, ha a kormány a szakszervezeteknek elfogadható bérajánlattal és munkateher-csökkentési javaslattal állna elő, elállnak a sztrájk szervezésétől - fogalmazott az oldalnak a szakszervezet alelnöke.
Ami a január végi sztrájkot illeti, a szakszervezetek kiemelik, hogy ingyen vállalják a védelmét annak – legyen az szülő vagy tanár –, akit valamilyen joghátrány ér a hétfői sztrájk miatt.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
