„A jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja” – ezt írta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet csütörtökön juttatott el az iskolaigazgatóknak. A sztrájkot szervező két szakszervezet szintén levélben reagált: azt írták, hogy az államtitkár levelében több téves megállapítás van, a sztrájk szervezésének igenis van törvényes alapja, a Fővárosi Törvényszék várhatóan ma hoz döntést a még elégséges szolgáltatásokról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez. A még elégséges szolgáltatásokról (vagyis arról, mi fog történni a sztrájk ideje alatt az iskolákban) nem tudtak megállapodni a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak.
A bírósági döntés még nem született meg – erre hivatkozik a köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet az iskolák vezetői csütörtökön kaptak meg. „Bár egyes szakszervezeti vezetők a napokban már tényként kommunikálták a széles nyilvánosság előtt, hogy 2022. január 31-én sztrájk lesz, és arra kérték a szülőket, hogy csak 10 órára vigyék gyermekeiket a köznevelési intézményekbe, jelenleg nincs olyan megállapodás vagy bírósági döntés, amely alapján hétfőn nem a szokott rendben folytatódna a nevelő-oktató munka” – írta Maruzsa Zoltán.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy ha bírósági ítélet vagy megállapodás nélkül kerülne sor a sztrájkra, az törvénytelen munkabeszüntetésnek minősülne.
Válaszoltak a szakszervezetek
Maruzsa Zoltán után a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is levélben kereste meg az iskolaigazgatókat. Azt írták, a köznevelési államtitkár levele több pontatlanságot és téves megállapítást tartalmaz, „amely alkalmas arra, hogy a 2022. január 31-re tervezett kétórás időtartamú sztrájk vonatkozásában a sztrájkban részt venni szándékozókat elbizonytalanítsa”.
„A sztrájk szervezésének, a hétfői sztrájk előkészítésének minden törvényes alapja fennáll, az ezzel ellentétes államtitkári megállapítás téves és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 1. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint a sztrájktól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető” – emelik ki.
Hozzáteszik: a még elégséges szolgáltatásokról a Fővárosi Törvényszék várhatóan január 28-án hoz döntést. „A bírósági döntés kézhezvételéig a sztrájk szervezése, az előkészületek az előre meghatározott ütemterv, a még elégséges szolgáltatásra tett szakszervezeti javaslatnak megfelelően zajlanak, éppen annak érdekében, hogy a hétfői sztrájk szervezetten, a gyermekek, a szülők, az intézményvezetők és a pedagógusok érdekeit maximálisan figyelembe véve bonyolódhasson. Sajnos a hivatkozott levél éppen a hétfői napra tervezett sztrájk szervezettségét próbálja aláásni, és ezzel összefüggésben a pedagógus társadalom, valamint a gyermekek és a szülők érdekeit sérti, éppen ellenkezőleg azzal, amit sugallni próbál” – írják.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
