Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem vesznek részt a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-i figyelmeztető sztrájkjában az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium dolgozói. Egyetértenek a követelésekkel, de úgy vélik, a kétórás figyelmeztető sztrájk nem hatékony, sőt jelenlegi formájában – felügyelet fizetség nélkül – a munkáltatói jogok semmibevételének tartják. De ha a pedagógusok követelései megint süket fülekre találnak, március 16-án már ők is sztrájkolni fognak.
„A 2 órás figyelmeztető sztrájkban nem veszünk részt, mivel azt ebben a formában (felügyelet fizetség nélkül) a munkavállalói jogok semmibevételének tartjuk. Ugyanakkor nem látjuk hatékonynak, miközben aránytalan szervezési nehézségeket támaszt az iskola mint intézménnyel szemben. Természetesen szolidárisak vagyunk a sztrájkoló kollégákkal, és visszautasítjuk a kormányzat azon hozzáállását, hogy ellehetetlenítse a munkavállalók érdekérvényesítő szándékát” – olvasható a Radnóti dolgozóinak állásfoglalásában.
Kiemelik, hogy az állásfoglalásuk - amelyet a radnótis dolgozók többsége már aláírt - nem az iskola vezetésének vagy a fenntartónak (a Radnóti az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóiskolája), hanem az oktatásirányításnak szól.
„Egyetértünk a szakszervezetek követeléseivel a pedagógus és nem-pedagógus dolgozók bérét illetően, a pedagógus és nem-pedagógus dolgozók munkaterhelését illetően. Továbbra is szakmai párbeszédet követelünk az alábbiakról: iskolai autonómia, oktatásirányítási dokumentumok (NAT, kerettanterv, érettségi), taneszközválasztás” – írják.
Hozzáteszik: gyakorlóiskolaként évek óta tapasztalják, hogy a szükségesnél jóval kevesebben mennek tanárképzésre az alacsony társadalmi megbecsültség miatt, „a tanárképzés tervezett átalakítása tovább ront a leendő tanárok szakmai felkészültségén, a tanárszakos egyetemi diploma értéke folyamatosan csökken, az elhivatottak közül fájdalmasan kevesen maradnak a pályán”.
A Radnóti dolgozói kiemelik: ha a mostani követelések újfent süket fülekre találnak, 2022. március 16-án csatlakoznak a teljes, a társadalmat fölrázó munkabeszüntetéshez.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.