PDSZ: a Kürt-gimnáziumban egyszerű "technikai hiba" történt a felvételin

„Egy jó szándékú technikai hiba volt” - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja a Kürt Alapítványi Gimnáziumban történt szabálysértésről.

  • Eduline

Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. 

Nagyon alaposan elő akarták készíteni a felvételit, és nem figyelte az időt, aki felbontotta a feladatsorokat, de a hibát a gimnázium is elismerte – mondta az esetről Nagy Erzsébet a Blikknek.

Hozzátette, a járvány miatt eleve kijelöltek két pótidőpontot, amikor meg tudják írni a felvételit azok is, aki pozitív teszt, betegség vagy más miatt nem tudtak elmenni hétvégén az első vizsgára. Az egyik ilyen időpontban fogja megírni az érintett 160 diák a tesztet.

A diákok bele sem kezdtek a tesztbe, nem másodjára kell kitölteniük, de ez akkor is hátrányt jelent nekik – véli a pedagógus-, hiszen aznapra készültek fel érzelmileg, ami egy ilyen nagy stresszhelyzet esetében képes befolyásolni a teljesítményt.

Azt is hozzáteszi, úgy érzik, hogy a minisztériumnál kettős mérce működik: egyes esetekben rendkívüli szigorral és nagyon nagy alapossággal járnak el, más esetekben, például amikor hallgatókat vonnak be az oktatásba, már jóval lazábban kezelik a jogszabályokat.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.