PDSZ: a Kürt-gimnáziumban egyszerű "technikai hiba" történt a felvételin

„Egy jó szándékú technikai hiba volt” - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja a Kürt Alapítványi Gimnáziumban történt szabálysértésről.

  • Eduline

Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. 

Nagyon alaposan elő akarták készíteni a felvételit, és nem figyelte az időt, aki felbontotta a feladatsorokat, de a hibát a gimnázium is elismerte – mondta az esetről Nagy Erzsébet a Blikknek.

Hozzátette, a járvány miatt eleve kijelöltek két pótidőpontot, amikor meg tudják írni a felvételit azok is, aki pozitív teszt, betegség vagy más miatt nem tudtak elmenni hétvégén az első vizsgára. Az egyik ilyen időpontban fogja megírni az érintett 160 diák a tesztet.

A diákok bele sem kezdtek a tesztbe, nem másodjára kell kitölteniük, de ez akkor is hátrányt jelent nekik – véli a pedagógus-, hiszen aznapra készültek fel érzelmileg, ami egy ilyen nagy stresszhelyzet esetében képes befolyásolni a teljesítményt.

Azt is hozzáteszi, úgy érzik, hogy a minisztériumnál kettős mérce működik: egyes esetekben rendkívüli szigorral és nagyon nagy alapossággal járnak el, más esetekben, például amikor hallgatókat vonnak be az oktatásba, már jóval lazábban kezelik a jogszabályokat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.