Húsz perccel hamarabb bontották fel a borítékot, ezért maradt el a felvételi a Kürt-gimnáziumban

Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. Ők január 27-én vizsgázhatnak majd.

  • Eduline

"Iskolánkban a mai középfokú iskolákba történő felvételi magyar része nem zajlott le. Ennek oka az volt, hogy az iskola munkatársai a felvételi lehető legjobb, időben történő előkészítése érdekében nem az előírás szerinti időpontban, nem 9 óra 30 perckor, hanem hamarabb, 9 óra 10 perc körül nyitották ki a magyar feladatlapokat. A hatósági ellenőrzésre érkező Fővárosi Kormányhivatal munkatársai ezt észlelték, ezért elrendelték a magyar felvételi elhalasztását" - írta a hvg.hu kérdésére Molnár Lajos, a Kürt Alapítványi Gimnázium vezetője.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombati közleményében azt írta, a középiskolai felvételit tartó iskolák 20 százalékában tartottak ellenőrzéseket a fenntartók és a kormányhivatalok. Egy helyszínen találtak szabálytalanságot.

Azok a diákok, akik a Kürt-gimnáziumban írták volna meg a felvételit, magyarból a pótnapon, január 27-én vizsgázhatnak. A matematikáról a gyerekek dönthettek – van, aki úgy határozott, hogy azt is csütörtökön írja majd meg.

„Az érintett családok, diákok és szülők elnézését kértük a helyszínen is, illetve a honlapunkon közzétett közleményünkben is. A szabályok, előírások betartására minden esetben nagyon ügyelünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne fordulna elő, hogy hibázunk. Ez esetben is ez történt, a legjobb szándék mellett is. Az ügyben természetesen vizsgálatot indítottunk, s a szükséges intézkedéseket meg fogjuk hozni" - írta az iskolavezető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.