Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. Ők január 27-én vizsgázhatnak majd.
"Iskolánkban a mai középfokú iskolákba történő felvételi magyar része nem zajlott le. Ennek oka az volt, hogy az iskola munkatársai a felvételi lehető legjobb, időben történő előkészítése érdekében nem az előírás szerinti időpontban, nem 9 óra 30 perckor, hanem hamarabb, 9 óra 10 perc körül nyitották ki a magyar feladatlapokat. A hatósági ellenőrzésre érkező Fővárosi Kormányhivatal munkatársai ezt észlelték, ezért elrendelték a magyar felvételi elhalasztását" - írta a hvg.hu kérdésére Molnár Lajos, a Kürt Alapítványi Gimnázium vezetője.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombati közleményében azt írta, a középiskolai felvételit tartó iskolák 20 százalékában tartottak ellenőrzéseket a fenntartók és a kormányhivatalok. Egy helyszínen találtak szabálytalanságot.
Azok a diákok, akik a Kürt-gimnáziumban írták volna meg a felvételit, magyarból a pótnapon, január 27-én vizsgázhatnak. A matematikáról a gyerekek dönthettek – van, aki úgy határozott, hogy azt is csütörtökön írja majd meg.
„Az érintett családok, diákok és szülők elnézését kértük a helyszínen is, illetve a honlapunkon közzétett közleményünkben is. A szabályok, előírások betartására minden esetben nagyon ügyelünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne fordulna elő, hogy hibázunk. Ez esetben is ez történt, a legjobb szándék mellett is. Az ügyben természetesen vizsgálatot indítottunk, s a szükséges intézkedéseket meg fogjuk hozni" - írta az iskolavezető.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
