Néhány óra alatt több mint 4300-an írták alá a két nagy pedagógus-szakszervezet petícióját. A PSZ és a PDSZ szerint a szülők, a diákok és a más területen dolgozók így (is) támogathatják a január 31-i sztrájkra készülő pedagógusokat.
„A közoktatásban, szakképzésben dolgozók ezekben a napokban szervezik január 31-i első, figyelmeztető sztrájkjukat, amit – ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal – március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követ” – írja a sztrájkot szervező két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ. Arra kérik a szülőket, a diákokat, az oktatásban és más területen dolgozókat, hogy aláírásukkal támogassák a sztrájkra készülőket. Szerda reggelig több mint 4300 aláírás érkezett.
"A fizetések a garantált bérminimum szintjén egyensúlyoznak, az oktatásban dolgozók többségének napi megélhetési és lakhatási gondjaik vannak. „A nyomorúságos fizetések mellett az állam a túlórákat sem hajlandó kifizetni. A pályára nincsenek új belépők: a tragikus feltételek elriasztják a fiatalokat attól, hogy ezt a hivatást válasszák. Eljutottunk oda, hogy ma már képesítés nélkülieket toboroznak tanítani az állami iskolák” – adnak helyzetjelentést az oktatásról.
A petíciót itt lehet megnézni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
