Középiskolai felvételi: itt van minden, amit az idei írásbelikről tudni kell

Már csak pár nap van a középiskolai felvételiig, ezért minden fontos infót összegyűjtöttünk, amit tudni kell az írásbeli vizsgákról.

  • Eduline

Mikor lesznek a vizsgák?

A középiskolai felvételiket január 22-én, 10 órától tartják.

Lesz pótidőpont?

Igen, sőt a hagyományos pótidőpont (január 27.) mellett egy második pótnapot (február 4.) is tartanak, hogy azok is megírhassák a felvételit, akik az első két időpontban betegek vagy karanténban voltak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a második pótnapra, itt írtunk korábban.

Milyen járványügyi szabályokat kell majd betartani?

Ugyanazokat, mint tavaly. Minden helyszínen lesz kézfertőtlenítő, egy-egy teremben maximum 10 diák vizsgázhat. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Fontos az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint szülő, kísérő nem léphet be az iskolákba, csak az igazgatók előzetes engedélyével.

Milyen lesz a vizsga?

A felvételi vizsga magyarból és matekból is 45-45 perces. Mindkét tárgyból 10-10 feladatot kell megoldani, maximum 50-50 pontért. A dolgozatokat kék vagy fekete tollal kell megírni, a rajzokat viszont készíthetitek ceruzával.

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbeliken?

A magyaros feladatsor megoldásához semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matekhoz pedig csak rajzeszközöket - vonalzót, körzőt, szögmérőt - vehettek elő, más segédeszközt (pl. számológépet) nem.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna