Középiskolai felvételi: itt van minden, amit az idei írásbelikről tudni kell

Már csak pár nap van a középiskolai felvételiig, ezért minden fontos infót összegyűjtöttünk, amit tudni kell az írásbeli vizsgákról.

  • Eduline

Mikor lesznek a vizsgák?

A középiskolai felvételiket január 22-én, 10 órától tartják.

Lesz pótidőpont?

Igen, sőt a hagyományos pótidőpont (január 27.) mellett egy második pótnapot (február 4.) is tartanak, hogy azok is megírhassák a felvételit, akik az első két időpontban betegek vagy karanténban voltak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a második pótnapra, itt írtunk korábban.

Milyen járványügyi szabályokat kell majd betartani?

Ugyanazokat, mint tavaly. Minden helyszínen lesz kézfertőtlenítő, egy-egy teremben maximum 10 diák vizsgázhat. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Fontos az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint szülő, kísérő nem léphet be az iskolákba, csak az igazgatók előzetes engedélyével.

Milyen lesz a vizsga?

A felvételi vizsga magyarból és matekból is 45-45 perces. Mindkét tárgyból 10-10 feladatot kell megoldani, maximum 50-50 pontért. A dolgozatokat kék vagy fekete tollal kell megírni, a rajzokat viszont készíthetitek ceruzával.

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbeliken?

A magyaros feladatsor megoldásához semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matekhoz pedig csak rajzeszközöket - vonalzót, körzőt, szögmérőt - vehettek elő, más segédeszközt (pl. számológépet) nem.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.