Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása

Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallatot, 1 százalékuk miniszteri mentesítést kapott, 1 százalékuk pedig betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár, amely napokon belül lezárul.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak azt mondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján az iskolák nagyjából kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézséggel tudott elindulni a tanítás január 3-án. Az iskolák egyharmadánál egyáltalán nincs probléma, mert mindenki megkapta az oltást.

Hozzátette azt is, hogy az intézmények többségében 4-5 százalékos kiesés van, de túlmunkával, csoportok összevonásával és mindenféle erőfeszítések árán úgy tűnik, sikerül a helyzetet kezelni.

Akadnak olyan intézmények azonban, ahol ez az arány „durvább”, így a tankerületekkel, fenntartókkal együtt próbálják megoldani a problémát. Horváth Péter azt mondta, a helyettesítés sokszor tankerületen belüli átszervezést igényel, szükség lehet arra, hogy a teljes átoltottságú iskolákból menjenek át a tanárok helyettesíteni néhány órát.

A pedagóguskar elnöke szerint a méltányossági kérelmekről sem szabad megfeledkezni, mert ha alapos indok van rá, és ezt dokumentálni is lehet, akkor az emberi erőforrások minisztere mentességet adhat a kötelező oltást visszautasító pedagógusoknak.

Olyan betegségekről lehet szó, amelyek nem tartoznak bele az objektíven elbírálható mentességi körbe, vagy azoknak a pedagógusoknak az esete tartozhat ide, akiknek már csak ez a félévük van hátra. A mentesség megadására konkrét, leírt okok nincsenek – jegyezte meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.