Emmi: az iskolák másfél százalékában kellett elrendelni karantént vagy online oktatást

Az óvodák egy, az iskolák másfél százalékában kellett intézkedni a koronavírus-járvány miatt – közölte a köznevelési államtitkár.

  • Eduline

Maruzsa Zoltán a Népszavának azt mondta, csökkenő tendenciát látnak. Arra a kérdésre, miért nem szűrik rendszeresen az iskolákban dolgozókat és a diákokat, a köznevelési államtitkár azt mondta, figyelik a nemzetközi tapasztalatokat, de sem a román, sem az osztrák tesztelési akciót nem tartják sikeresnek.

„A román kormány is hozott döntést az iskolai tesztelésről, az iskolákba kivittek négymillió tesztet. Azóta azon zajlik a vita a szakszervezetek, az iskolák képviselői, az egészségügy és a minisztériumok között, hogy mégis ki teszteljen? A pedagógusok elzárkóztak ettől, hiszen ez mégiscsak egy invazív beavatkozás, és persze a román egészségügyben sem volt két-három naponta, 15 ezer helyszínre kiküldhető, több ezer ráérő dolgozó, tehát alig fogyott a tesztekből, és végül a tesztelés ellenére is hetekre be kellett zárni az iskolákat” – mondta, hozzátette: Ausztriában a tanév első három hetében mindenkit kilencszer teszteltek, majd átálltak az öntesztelésre, de ez sem előzte meg náluk a lezárásokat.

„Az előző tanévben mi is szerveztünk pedagógustesztelést, de mióta van jobb védekezésünk, a vakcina, inkább oltunk. A koronavírus-gyanús betegeket ugyanakkor jelenleg is ingyenesen tesztelik a háziorvosok vagy a mentők” – magyarázta.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.