Amikor az iskolák május 10-én visszaálltak a jelenléti oktatásra, számos szülő kereste a jogi lehetőséget arra, hogy gyermekének ne kelljen visszamennie a közösségbe. De vajon mi lesz ilyenkor a hiányzásokkal és az év végi osztályzatokkal?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján most egy konkrét esetről számol be: egy hatodikos fiú szülei gondolták úgy, hogy otthonról jobb lesz a tanulás. Miután az igazgató elfogadta a kérelmüket, a mulasztott órák igazoltnak minősültek.
Május 26-án az iskolaigazgató mégis azzal hívta fel az édesanyát, hogy a fiú mulasztott óráinak száma meghaladja a 250-et, ezért a nevelőtestület úgy döntött, hogy osztályozóvizsgát kell tennie szinte minden tantárgyból: magyar nyelvből, irodalomból, matematikából, történelemből, természetismeretből és informatikából is.
A vizsgák időpontját a május 31. és június 4. közötti hétre tűzték ki, négy napot hagyva a felkészülésre, pedig az iskola pedagógiai programja szerint az osztályozóvizsgák időpontját legalább két hónappal a vizsgák előtt közölni kell. A program azt is előírja, hogy a vizsgakövetelményeket is meg kell adni, ám a szülő még arra az alapvető kérdésére sem kapott választ, hogy mindkét félév, vagy csak a második félév anyagát kérik-e majd számon.
Az oldal szerint a fiú az első vizsgákon még megjelent, a harmadik vizsganapra viszont már annyira rosszul lett, hogy édesanyja inkább orvoshoz vitte. Az család panaszára - melyet azonnal beadtak - a tankerület csak napokkal később válaszolt, a tankerületi igazgató szerint pedig az iskola mindenben szabályszerűen járt el: az osztályozóvizsga elrendelése minden tárgyból megalapozott volt, és a vizsgával kapcsolatos tájékoztatásban sem lehet kivetnivalót találni.
Az ügy végül a bíróságon kötött ki, a Győri Törvényszék pedig kimondta, hogy a fiút jogellenesen kötelezték osztályozóvizsgára azokból a tárgyakból, amelyekből elég jegye volt. Semmilyen jogszabály nem ad alapot arra, hogy ilyen kétségek alapján utólag felülírja az iskola az évközben megszerzett érdemjegyeket. Végül az ítélet elmarasztalta az iskolát amiatt is, hogy nem biztosította a pedagógiai programjában kihirdetett két hónapos felkészülési időt a vizsgákra. Az ítélet szerint
250 tanórát meghaladó mulasztása miatt csak az kötelezhető osztályozóvizsgára, aki nem szerzett elég jegyet féléves vagy egész tanéves teljesítménye értékeléséhez.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
