Amikor az iskolák május 10-én visszaálltak a jelenléti oktatásra, számos szülő kereste a jogi lehetőséget arra, hogy gyermekének ne kelljen visszamennie a közösségbe. De vajon mi lesz ilyenkor a hiányzásokkal és az év végi osztályzatokkal?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján most egy konkrét esetről számol be: egy hatodikos fiú szülei gondolták úgy, hogy otthonról jobb lesz a tanulás. Miután az igazgató elfogadta a kérelmüket, a mulasztott órák igazoltnak minősültek.
Május 26-án az iskolaigazgató mégis azzal hívta fel az édesanyát, hogy a fiú mulasztott óráinak száma meghaladja a 250-et, ezért a nevelőtestület úgy döntött, hogy osztályozóvizsgát kell tennie szinte minden tantárgyból: magyar nyelvből, irodalomból, matematikából, történelemből, természetismeretből és informatikából is.
A vizsgák időpontját a május 31. és június 4. közötti hétre tűzték ki, négy napot hagyva a felkészülésre, pedig az iskola pedagógiai programja szerint az osztályozóvizsgák időpontját legalább két hónappal a vizsgák előtt közölni kell. A program azt is előírja, hogy a vizsgakövetelményeket is meg kell adni, ám a szülő még arra az alapvető kérdésére sem kapott választ, hogy mindkét félév, vagy csak a második félév anyagát kérik-e majd számon.
Az oldal szerint a fiú az első vizsgákon még megjelent, a harmadik vizsganapra viszont már annyira rosszul lett, hogy édesanyja inkább orvoshoz vitte. Az család panaszára - melyet azonnal beadtak - a tankerület csak napokkal később válaszolt, a tankerületi igazgató szerint pedig az iskola mindenben szabályszerűen járt el: az osztályozóvizsga elrendelése minden tárgyból megalapozott volt, és a vizsgával kapcsolatos tájékoztatásban sem lehet kivetnivalót találni.
Az ügy végül a bíróságon kötött ki, a Győri Törvényszék pedig kimondta, hogy a fiút jogellenesen kötelezték osztályozóvizsgára azokból a tárgyakból, amelyekből elég jegye volt. Semmilyen jogszabály nem ad alapot arra, hogy ilyen kétségek alapján utólag felülírja az iskola az évközben megszerzett érdemjegyeket. Végül az ítélet elmarasztalta az iskolát amiatt is, hogy nem biztosította a pedagógiai programjában kihirdetett két hónapos felkészülési időt a vizsgákra. Az ítélet szerint
250 tanórát meghaladó mulasztása miatt csak az kötelezhető osztályozóvizsgára, aki nem szerzett elég jegyet féléves vagy egész tanéves teljesítménye értékeléséhez.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
