Kimondta a bíróság: csak annak kell osztályozóvizsgát tennie, akinek nincs elég jegye

Amikor az iskolák május 10-én visszaálltak a jelenléti oktatásra, számos szülő kereste a jogi lehetőséget arra, hogy gyermekének ne kelljen visszamennie a közösségbe. De vajon mi lesz ilyenkor a hiányzásokkal és az év végi osztályzatokkal?

  • Eduline

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján most egy konkrét esetről számol be: egy hatodikos fiú szülei gondolták úgy, hogy otthonról jobb lesz a tanulás. Miután az igazgató elfogadta a kérelmüket, a mulasztott órák igazoltnak minősültek.

Május 26-án az iskolaigazgató mégis azzal hívta fel az édesanyát, hogy a fiú mulasztott óráinak száma meghaladja a 250-et, ezért a nevelőtestület úgy döntött, hogy osztályozóvizsgát kell tennie szinte minden tantárgyból: magyar nyelvből, irodalomból, matematikából, történelemből, természetismeretből és informatikából is.

A vizsgák időpontját a május 31. és június 4. közötti hétre tűzték ki, négy napot hagyva a felkészülésre, pedig az iskola pedagógiai programja szerint az osztályozóvizsgák időpontját legalább két hónappal a vizsgák előtt közölni kell. A program azt is előírja, hogy a vizsgakövetelményeket is meg kell adni, ám a szülő még arra az alapvető kérdésére sem kapott választ, hogy mindkét félév, vagy csak a második félév anyagát kérik-e majd számon.

Az oldal szerint a fiú az első vizsgákon még megjelent, a harmadik vizsganapra viszont már annyira rosszul lett, hogy édesanyja inkább orvoshoz vitte. Az család panaszára - melyet azonnal beadtak - a tankerület csak napokkal később válaszolt, a tankerületi igazgató szerint pedig az iskola mindenben szabályszerűen járt el: az osztályozóvizsga elrendelése minden tárgyból megalapozott volt, és a vizsgával kapcsolatos tájékoztatásban sem lehet kivetnivalót találni.

Az ügy végül a bíróságon kötött ki, a Győri Törvényszék pedig kimondta, hogy a fiút jogellenesen kötelezték osztályozóvizsgára azokból a tárgyakból, amelyekből elég jegye volt. Semmilyen jogszabály nem ad alapot arra, hogy ilyen kétségek alapján utólag felülírja az iskola az évközben megszerzett érdemjegyeket. Végül az ítélet elmarasztalta az iskolát amiatt is, hogy nem biztosította a pedagógiai programjában kihirdetett két hónapos felkészülési időt a vizsgákra. Az ítélet szerint

250 tanórát meghaladó mulasztása miatt csak az kötelezhető osztályozóvizsgára, aki nem szerzett elég jegyet féléves vagy egész tanéves teljesítménye értékeléséhez.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.