Amikor az iskolák május 10-én visszaálltak a jelenléti oktatásra, számos szülő kereste a jogi lehetőséget arra, hogy gyermekének ne kelljen visszamennie a közösségbe. De vajon mi lesz ilyenkor a hiányzásokkal és az év végi osztályzatokkal?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján most egy konkrét esetről számol be: egy hatodikos fiú szülei gondolták úgy, hogy otthonról jobb lesz a tanulás. Miután az igazgató elfogadta a kérelmüket, a mulasztott órák igazoltnak minősültek.
Május 26-án az iskolaigazgató mégis azzal hívta fel az édesanyát, hogy a fiú mulasztott óráinak száma meghaladja a 250-et, ezért a nevelőtestület úgy döntött, hogy osztályozóvizsgát kell tennie szinte minden tantárgyból: magyar nyelvből, irodalomból, matematikából, történelemből, természetismeretből és informatikából is.
A vizsgák időpontját a május 31. és június 4. közötti hétre tűzték ki, négy napot hagyva a felkészülésre, pedig az iskola pedagógiai programja szerint az osztályozóvizsgák időpontját legalább két hónappal a vizsgák előtt közölni kell. A program azt is előírja, hogy a vizsgakövetelményeket is meg kell adni, ám a szülő még arra az alapvető kérdésére sem kapott választ, hogy mindkét félév, vagy csak a második félév anyagát kérik-e majd számon.
Az oldal szerint a fiú az első vizsgákon még megjelent, a harmadik vizsganapra viszont már annyira rosszul lett, hogy édesanyja inkább orvoshoz vitte. Az család panaszára - melyet azonnal beadtak - a tankerület csak napokkal később válaszolt, a tankerületi igazgató szerint pedig az iskola mindenben szabályszerűen járt el: az osztályozóvizsga elrendelése minden tárgyból megalapozott volt, és a vizsgával kapcsolatos tájékoztatásban sem lehet kivetnivalót találni.
Az ügy végül a bíróságon kötött ki, a Győri Törvényszék pedig kimondta, hogy a fiút jogellenesen kötelezték osztályozóvizsgára azokból a tárgyakból, amelyekből elég jegye volt. Semmilyen jogszabály nem ad alapot arra, hogy ilyen kétségek alapján utólag felülírja az iskola az évközben megszerzett érdemjegyeket. Végül az ítélet elmarasztalta az iskolát amiatt is, hogy nem biztosította a pedagógiai programjában kihirdetett két hónapos felkészülési időt a vizsgákra. Az ítélet szerint
250 tanórát meghaladó mulasztása miatt csak az kötelezhető osztályozóvizsgára, aki nem szerzett elég jegyet féléves vagy egész tanéves teljesítménye értékeléséhez.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
