Megint meghosszabbították a veszélyhelyzet, ez érinti a diákigazolványok érvényességét is

2022. június 1-jéig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés.

  • Eduline/MTI

Frissítés: Nem döntöttek újabb nyelvvizsga-amnesztiáról, sok egyetemista értette félre a jogszabályt - a részleteket itt olvashatjátok el.

A meghosszabbított veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend miatt a diákigazolványok érvényessége is hosszabb lehet. Az Oktatási Hivatal által közzétett információk alapján ugyanis a veszélyhelyzetet követő második hónap végéig, tehát egészen július végéig érvényesek a kártyák.

Az eddigi szabályok szerint a köznevelésben a 2019/2020-as és 2020/2021-es tanév matricájával, a felsőoktatásban pedig a 2019/2020-as tanév I. és II. féléves matricájával, illetve a 2020/2021-es tanév I. és II. féléves matricájával érvényesített diákigazolványokat fogadták el. Várhatóan azonban a hosszabbítás miatt a 2021/2022 I. féléves matricák is tovább lesznek majd érvényesek - amint megjelenik az erre vonatkozó rendelet, megírjuk az aktuális, érvényes szabályokat.

Alapesetben a diákigazolványok október 31-ig vagy március 31-ig érvényesek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.