Plusz egy év óvoda: be kell tartani a január 18-i határidőt, utólag már nem lehet kérelmezni a halasztást

Azok az óvodások, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, vagyis szeptemberben iskolába kell menniük. A szülők január 18-ig kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál a plusz egy év óvodát, vagyis az iskolakezdés halasztását. Aki lekési ezt a határidőt, annak a gyermeke 2022 őszén mindenképpen elkezdi az iskolát.

  • Eduline

„Aki lekési a január 18-as határidőt, annál a gyereknek iskolába kell menni, nincs lehetőség későbbi kérvényezésre. Még akkor is ez a helyzet, ha esetleg a gyermek bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie” – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy szülő kérelmezte az Oktatási Hivatalnál, hogy a gyermeke még egy évig óvodás maradhasson, és erre engedélyt kap, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis beíratja őt az általános iskolába. Ebben az esetben csak 2023 szeptemberében kezdheti meg a gyerek az iskolát. 

„Az egyedüli, amit megtehetsz, ha bizonytalan vagy, hogy a kérelembe kifejezetten beleírod, hogy szeretnéd, ha a gyermeket a szakszolgálat megvizsgálná. Ha az OH ezt méltányolja (bár erre nincs garancia), akkor a szakszolgálaton a szakemberrel megbeszélheted, hogy mi lenne a legjobb. A szakszolgálatok nagy többségében nagyon készségesek, de azt is tudni kell, hogy vannak szigorúbb szakszolgálatok és munkatársak, ahol kevésbé nyitottak, és nem tudod befolyásolni, hogy kihez kerülsz” – írja a Szülői Hang.

Tavaly egyébként az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.