Plusz egy év óvoda: be kell tartani a január 18-i határidőt, utólag már nem lehet kérelmezni a halasztást

Azok az óvodások, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, vagyis szeptemberben iskolába kell menniük. A szülők január 18-ig kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál a plusz egy év óvodát, vagyis az iskolakezdés halasztását. Aki lekési ezt a határidőt, annak a gyermeke 2022 őszén mindenképpen elkezdi az iskolát.

  • Eduline

„Aki lekési a január 18-as határidőt, annál a gyereknek iskolába kell menni, nincs lehetőség későbbi kérvényezésre. Még akkor is ez a helyzet, ha esetleg a gyermek bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie” – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy szülő kérelmezte az Oktatási Hivatalnál, hogy a gyermeke még egy évig óvodás maradhasson, és erre engedélyt kap, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis beíratja őt az általános iskolába. Ebben az esetben csak 2023 szeptemberében kezdheti meg a gyerek az iskolát. 

„Az egyedüli, amit megtehetsz, ha bizonytalan vagy, hogy a kérelembe kifejezetten beleírod, hogy szeretnéd, ha a gyermeket a szakszolgálat megvizsgálná. Ha az OH ezt méltányolja (bár erre nincs garancia), akkor a szakszolgálaton a szakemberrel megbeszélheted, hogy mi lenne a legjobb. A szakszolgálatok nagy többségében nagyon készségesek, de azt is tudni kell, hogy vannak szigorúbb szakszolgálatok és munkatársak, ahol kevésbé nyitottak, és nem tudod befolyásolni, hogy kihez kerülsz” – írja a Szülői Hang.

Tavaly egyébként az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadták.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna