Rengeteg pedagógus hiányzik az óvodákból, most is dugig vannak hirdetésekkel az álláskereső oldalak

Nagyon sok óvodából hiányzik egy vagy több óvodapedagógus, helyettük pedagógiai asszisztensek, nyugdíjas óvónők vagy éppen dajkák segítenek a gyerekek ellátásban. Leggyakrabban persze a többi óvodapedagógus kénytelen túlórázni, a plusz munkáért gyakran azonban semmit nem kapnak. Sem pénzt, sem szabadnapokat.

  • Szabó Fruzsina

Majdnem háromszáz óvodapedagógusi álláshirdetés van a közszféra állásportálján, a közigállás.gov.hu-n. Bár a tanév már három hónapja tart, van olyan óvoda, ahová nem is egy, hanem több óvónőt keresnek. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület friss kutatása is komoly problémákra utal. Kérdőívüket 2322-en töltötték ki, az eredményekből pedig egyértelműen kiderül, hogy jelentős a munkaerőhiány az óvodákban. A felmérésben részt vevő óvodák kétharmadában van betöltetlen óvodapedagógusi álláshely, sok helyen nem is egy, hanem két, három vagy még több – az egyesített óvodákba akár tíz-tizenegy új munkatársat is fel lehetne venni.

Kevés pénzért sokat dolgoznak

Az óvodai dolgozók egyértelműen az alacsony fizetéssel, a munkaterhek növekedésével, a komoly adminisztrációs teherrel és a túlórákkal magyarázzák a pedagógushiányt. „Véleményem szerint az alacsony bér a fő probléma. Elsősorban: ha több lenne a fizetés, akkor vonzóbb lenne a hivatás is, és így az óvodavezetőknek nem azt kellene felvenni, aki jelentkezik, hanem aki szakmailag is megfelelő, mert jelen esetben sajnos nem mindig így történik. Másodsorban: több fizetésért nem éreznék a pedagógusok sem azt, hogy az adminisztráció, az otthoni készülés, a plusz energia mind-mind csak teher, hanem tudnák, hogy a pénzért dolgozik meg. Harmadsorban: a kevés bér miatt sok pedagógus más jellegű munkát is vállal, ami miatt a fáradsága növekszik, türelme csökken stb. Mindez egyenes út a korai kiégéshez. A legelkötelezettebb pedagógust is el tudja tántorítani az, hogy nem tud megélni a béréből, pedig egyetemen tanult” – írta az egyik óvodapedagógus.

Az óvodák egyébként más-más „megoldásokkal” próbálják ellensúlyozni az óvodapedagógus-hiányt. A visszajelzésekből úgy tűnik, a legtöbbször a pedagógiai asszisztensek ugranak be a hiányzó pedagógusok helyére. „A pedagógiai asszisztensek azonban érettségivel és OKJ-s végzettséggel rendelkeznek, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy képesítés nélküliek kerültek a gyermekcsoportokba. Ennél lényegesen jobb megoldás lenne a nyugdíjas óvodapedagógusok visszahívásával megoldani a súlyos, és nem átmeneti pedagógushiányt” – olvasható a kutatási összefoglalóban.

A válaszokból az is kiderül, hogy ha egy óvodából egy vagy több pedagógus hiányzik, gyakran a többiek túlóráznak, vagy nyugdíjas pedagógusok, dajkák helyettesítenek, sőt az is előfordul – ezt kilencvenketten említették –, hogy közmunkás segített a gyerekek ellátásában. A második leggyakoribb módszer, hogy csoportokat vonnak össze.

Mennyit kapnak a túlórákért? Jellemzően semmit

A megkérdezett óvodai dolgozók többsége semmit nem kap azért, ha túlórázik. Több mint 1100 ilyen válasz érkezett, 733-an azt válaszolták, hogy lecsúsztathatják a ledolgozott pluszidőt, és csak 140-en írták azt, hogy túlórapénzt kapnak. 

Ez sem a legjobb megoldás. Az egyesület ugyanis arra is rákérdezett, hány gyerekkel kell foglalkozniuk – a válaszadók több mint fele azt írta, náluk 20-25 fős egy átlagos óvodai csoport, minden negyedik óvodai dolgozó pedig 25-30 fős csoportokban dolgozik. „Mindez azért érdekes, mert folyamatosan a gyermeklétszám csökkenéséről hallunk, olvasunk, ugyanakkor tudjuk, hogy főleg a hátrányos helyzetű térségekben, a vidéki városok, községek, falvak területén folyamatosan nagy létszámokkal dolgoznak a kollégáink” – írja a kutatási összefoglalóban a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.

Van-e logopédus, gyógypedagógus?

„1510 válaszoló jelezte, hogy van speciális szakember az intézményben, illetve 1810 helyen kapnak segítséget az óvodák a szakszolgálatoktól. A nagyobb óvodai intézmények, illetve az egyházak és alapítványok által működtetett intézményekben a speciális szakemberek jelenléte megfelelőnek ítélhető, ugyanakkor ezen szakemberek hiánya a hátrányos helyzetű térségekben – ott is leginkább az 1-4 csoportos óvodákban a legmagasabb. Némi enyhülést jelent ebben a helyzetben a szakszolgálatok által nyújtott segítség, azonban ez sem tudja jelentősen csökkenteni a falusi, kisközségi óvodák hátrányát” – olvasható az összefoglalóban.

Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek 44 százaléka szerint a speciális nevelési igényű gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget, fejlesztést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.