Végre elárulta az Emmi, pontosan milyen karanténszabályok vonatkoznak a felsősökre

Felső tagozatban csak az oltatlanok kerülnek karanténba, így oltott, fertőzött, de tünetmentes diákok is ülhetnek az osztályteremben - derül ki a minisztérium friss tájékoztatásából.

  • Csik Veronika

Egyre több iskolás kerül karanténba, egyre több helyen rendelnek el rendkívüli szünetet, ezért a Blikk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tisztázzák, mi vonatkozik az oltott és oltatlan iskolásokra a felsőbb évfolyamokban. Íme a válaszok az minisztériumtól, ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban:

  • Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is.
  • Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan.
  • Az oltott és tünetmentes személyek védettek, nekik nem kell karanténba menniük, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába.
  • Beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe.
  • Mivel 12 éves életkor felett már van oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulóknak a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik megkapták az oltást, jelenléti oktatásban tanuljanak tovább.
  • Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a tananyagot és házi feladatot.
  • Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Hibrid oktatás azért nem lehet, mert a tanároktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.