Végre elárulta az Emmi, pontosan milyen karanténszabályok vonatkoznak a felsősökre

Felső tagozatban csak az oltatlanok kerülnek karanténba, így oltott, fertőzött, de tünetmentes diákok is ülhetnek az osztályteremben - derül ki a minisztérium friss tájékoztatásából.

  • Csik Veronika

Egyre több iskolás kerül karanténba, egyre több helyen rendelnek el rendkívüli szünetet, ezért a Blikk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tisztázzák, mi vonatkozik az oltott és oltatlan iskolásokra a felsőbb évfolyamokban. Íme a válaszok az minisztériumtól, ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban:

  • Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is.
  • Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan.
  • Az oltott és tünetmentes személyek védettek, nekik nem kell karanténba menniük, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába.
  • Beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe.
  • Mivel 12 éves életkor felett már van oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulóknak a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik megkapták az oltást, jelenléti oktatásban tanuljanak tovább.
  • Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a tananyagot és házi feladatot.
  • Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Hibrid oktatás azért nem lehet, mert a tanároktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.