Végre elárulta az Emmi, pontosan milyen karanténszabályok vonatkoznak a felsősökre

Felső tagozatban csak az oltatlanok kerülnek karanténba, így oltott, fertőzött, de tünetmentes diákok is ülhetnek az osztályteremben - derül ki a minisztérium friss tájékoztatásából.

  • Csik Veronika

Egyre több iskolás kerül karanténba, egyre több helyen rendelnek el rendkívüli szünetet, ezért a Blikk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tisztázzák, mi vonatkozik az oltott és oltatlan iskolásokra a felsőbb évfolyamokban. Íme a válaszok az minisztériumtól, ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban:

  • Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is.
  • Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan.
  • Az oltott és tünetmentes személyek védettek, nekik nem kell karanténba menniük, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába.
  • Beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe.
  • Mivel 12 éves életkor felett már van oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulóknak a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik megkapták az oltást, jelenléti oktatásban tanuljanak tovább.
  • Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a tananyagot és házi feladatot.
  • Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Hibrid oktatás azért nem lehet, mert a tanároktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.