Egyre több iskolában kell rendkívüli szünetet vagy online oktatást elrendelni koronavírus-fertőzött diákok vagy tanárok miatt. A minisztérium szerint az iskolák alig egy százalékában kellett intézkedni.
Az iskolák egy százalékában, az óvodák két százalékában kellett intézkedni koronavírus-fertőzöttek miatt - ezt közölte néhány nappal ezelőtt az Indexszel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely egy héttel korábban is hasonló adatokról számolt be, akkor azt írták, hogy az iskolák két százalékát érinti "tanügyi intézkedés". A tárca adatait nehezen lehet értelmezni, nem világos ugyanis, hogy csak az állami iskolákról vagy az összes oktatási intézményről van szó, regisztrálták-e például az egyházi, magán- vagy alapítványi iskolákban elrendelt rendkívüli szüneteket.
Az Eduline-hoz érkező információk szerint azonban egyre több helyen kerülnek egész osztályok karanténba - sok helyen online oktatást, máshol rendkívüli szüntet rendelnek el. Kazincbarcikán jelenleg is több óvodai csoport és iskolai osztály van karanténban, a Pollack Mihály Általános Iskola hatodik évfolyama digitális oktatásra tért át, a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában pedig szigorodtak a belépési szabályok – sorolja a polgármester.
A tököli Weöres Sándor Általános Iskolában november 16-tól 19-ig az egyik elsős osztályban a "koronavírus megjelenésével kialakult veszélyhelyzet miatt" rendkívüli tanítási szünetet és karantént rendeltek el - írja honlapján az iskola. Az intézmény másodikos és ötödikes diákjai pedig a szintén november 16-tól tanulnak online, november 17-től pedig két hatodikos osztály is csatlakozott hozzájuk.
Digitális oktatásra tért át a Kiskanizsai Általános Iskola egyik osztálya is koronavírus-fertőzés miatt. A budapesti Kassa Utcai Általános Iskolában pedig jelenleg két osztály, a másodikosok és hatodikosok vannak karanténban. "Egy miskolci általános iskolában négy osztály a nyolcból" - írta egy olvasónk, egy másik Eduline-olvasó pedig azt jelezte, a győri Apor Vilmos Római Katolikus általános iskolában is vannak osztályok, amelyek nem járnak be az épületbe. Az igazgató az iskola honlapján közzé is tett egy felhívást, miszerint a karanténba került osztályok (1-6. évfolyam) tanulóinak napközis ellátását, ebédjét központilag lemondják a karantén végéig.
A diákok is változtatnának
A kormány az online oktatás szabályain nem, de a karanténra vonatkozó szabályokon szigorított: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki, aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek ,és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá. Most már az igazolt fertőzöttekre akkor is érvényes a tíznapos karantén, ha megkapták a védőoltást. Sok tanár, diák és szülő emellett visszaadná az iskolák kezébe a döntési jogot abban is, áttér-e az adott intézmény online oktatásra.
Azt szeretnénk, hogy az iskolák helyi szinten hozhassák meg a döntést arról, hogy milyen oktatási formát választanak
- írja az ADOM Diákmozgalom Facebook-oldalán, szerintük a leghatékonyabban a személyes találkozások visszaszorításával lehet lassítani a járvány terjedését. Éppen ezért a petícióban azt kérik, legyen lehetőség újra online oktatni. Egy világjárvány közepén érdemes lenne lazítani a hiányzás szabályain is - teszik hozzá. Azt javasolják, hogy a betegség miatti hiányzás legyen automatikusan igazolt hiányzás, ha a szülő is megerősíti gyermeke rosszullétét. Szerintük ugyanis azt egy szülő is meg tudja állapítani, ha beteg a gyermeke, az igazolások miatt ne érje plusz terhelés a háziorvosokat.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
