Oroszországban 11 napos járványügyi munkaszünet kezdődik, távoktatásra állnak át az iskolák

Tizenegy napig tartó járványügyi munkaszünetet vezettek be csütörtöktől Moszkvában.

  • Eduline

Moszkvában csak a városi infrastruktúrát működtető, a folyamatos üzemű vállalatok, valamint a stratégiai jelentőségű szövetségi intézmények és üzemek nem álltak le. Szombaton a vonatkozó elnöki rendelet értelmében országos szintű, november 8-ig tartó járványügyi munkaszünet kezdődik.

Az orosz operatív törzs csütörtöki adatai szerint az koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1159-en - ez rekord a járvány kezdete óta - vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 235 057-ra nőtt - írja az MTI.

Az okmányirodák kizárólag sürgős anyakönyvi szolgáltatásokat nyújtanak, bezártak az óvodák, az iskolák és a gyermekeknek fenntartott szabadidőközpontok. A felső- és középfokú tanintézmények visszaálltak a távoktatásra.

Mindeközben az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Lehrerverband a koronavírus-járvány erősödése miatt. Ukrajnában újabb hét megyével bővült a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös kategóriában lévő régiók száma. Van, ahol már nem mennek vissza az iskolába a diákok az őszi szünet után.

Lettországban október közepén egy hónapos vesztegzárat rendeltek el, mert az országban kiújult a koronavírus-járvány, miközben alacsony a beoltottak aránya. A lezárás csütörtökön kezdődik és november 15-ig tart, a kijárási tilalom este 8-tól reggel 5-ig tart, a kávézók, mozik, színházak és koncerttermek bezárnak, az éttermek pedig csak elvitelre kínálhatnak ételt. Csak az élelmiszereket és alapvető szükségleteket árusító üzletek maradhatnak nyitva, és a dolgozó lakosság nagy részének távmunkát kell végeznie, kivéve az építőipart, a közlekedést és más, távmunkával nem végezhető munkaköröket. Az iskolák is átállnak a távoktatásra. A kivételt csupán az első három évfolyam képez, a legfiatalabb diákok továbbra is járhatnak iskolába.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.