Újra kötelezővé tenné a maszkviselést a német iskolákban a legnagyobb tanári szakszervezet

Az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Lehrerverband a koronavírus-járvány erősödése miatt.

  • Eduline/MTI

A több mint 160 ezer általános iskolai és középiskolai tanárt összefogó szervezet elnöke, Heinz-Peter Meidinger egy szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy az iskolásoknál gyakrabban fordul elő fertőződés az új típusú koronavírussal, mint egy évvel korábban, amikor az egyre erősebb járványhullám feltartóztatása érdekében  alig néhány héttel később, december közepén bezárták az összes iskolát.

Az iskolabezárásokat idén "mindenáron" el kell kerülni, ezért vissza kell állítani a kötelező maszkviselést, főleg az általános iskolákban - mondta az érdekképviseleti vezető a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének.

A maszkviselés mellett a tanulók rendszeres tesztelése is fontos - tette hozzá, rámutatva, hogy a legkisebbek, a 12 év alattiak a leginkább veszélyeztetettek, mert nincs még oltás, amelyet beadhatnának nekik.

A német BioNTech és az amerikai Pfizer ugyan már elindította az 5-11 éves korosztálynak fejlesztett vakcinájuk engedélyeztetési eljárását az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), de nem tudni, hogy mikor kezdődhet a kisgyerekek oltása. A DL elnöke szerint az EMA és a német illetékesek valószínűleg "annyira későn" adják majd ki az engedélyt, hogy az oltás nem lesz elég a járvány megfékezéséhez télen. A "szabadság napja" így csak a jövő tavasszal érkezhet el a német iskolákban - mondta  Heinz-Peter Meidinger.

A 12-17 éves korosztályban már elindult az oltási kampány, és az oltási hajlandóság nagyon magas. Az átoltottság hamarosan el is éri a felnőttek szintjét - mondta a pedagógusszervezet vezetője, kiemelve: minél több diákot oltanak be, annál kisebb a kockázata annak, hogy az iskoláknak ismét át kell állniuk a távoktatásra.

Az RND összeállítása szerint az utóbbi hetekben több tartományban lazították a maszkviselési kötelezettséget az iskolákban. Bajorországban például október 4-e óta a gyerekeknek és a fiataloknak nem kell maszkot viselniük a tanórákon, Berlinben és Brandenburgban csak a hetedik osztálytól kötelező a maszk, Schleswig-Holsteinben pedig novembertől egyetlen iskolában sem kell maszkot viselni az órákon.

Ugyanakkor a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint éppen az iskolás korúaknál terjed leginkább a SARS-CoV-2. Az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság - az előző hét napon regisztrált fertőződések száma az adott csoport százezer tagjára vetítve - valamennyi korcsoport közül éppen az 5-14 éveseknél a legmagasabb, a mutató 207,4-en áll. Az RKI szerdai kimutatása szerint a lakosság egészét tekintve a hétnapi fertőzésgyakoriság 118,0-ra emelkedett az egy nappal korábbi 113-ról. A járvány új hullámának erejét jelzi, hogy a mutató egy hete még jóval 100 alatt volt, 80,4-en állt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.