Újra kötelezővé tenné a maszkviselést a német iskolákban a legnagyobb tanári szakszervezet

Az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Lehrerverband a koronavírus-járvány erősödése miatt.

  • Eduline/MTI

A több mint 160 ezer általános iskolai és középiskolai tanárt összefogó szervezet elnöke, Heinz-Peter Meidinger egy szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy az iskolásoknál gyakrabban fordul elő fertőződés az új típusú koronavírussal, mint egy évvel korábban, amikor az egyre erősebb járványhullám feltartóztatása érdekében  alig néhány héttel később, december közepén bezárták az összes iskolát.

Az iskolabezárásokat idén "mindenáron" el kell kerülni, ezért vissza kell állítani a kötelező maszkviselést, főleg az általános iskolákban - mondta az érdekképviseleti vezető a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének.

A maszkviselés mellett a tanulók rendszeres tesztelése is fontos - tette hozzá, rámutatva, hogy a legkisebbek, a 12 év alattiak a leginkább veszélyeztetettek, mert nincs még oltás, amelyet beadhatnának nekik.

A német BioNTech és az amerikai Pfizer ugyan már elindította az 5-11 éves korosztálynak fejlesztett vakcinájuk engedélyeztetési eljárását az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), de nem tudni, hogy mikor kezdődhet a kisgyerekek oltása. A DL elnöke szerint az EMA és a német illetékesek valószínűleg "annyira későn" adják majd ki az engedélyt, hogy az oltás nem lesz elég a járvány megfékezéséhez télen. A "szabadság napja" így csak a jövő tavasszal érkezhet el a német iskolákban - mondta  Heinz-Peter Meidinger.

A 12-17 éves korosztályban már elindult az oltási kampány, és az oltási hajlandóság nagyon magas. Az átoltottság hamarosan el is éri a felnőttek szintjét - mondta a pedagógusszervezet vezetője, kiemelve: minél több diákot oltanak be, annál kisebb a kockázata annak, hogy az iskoláknak ismét át kell állniuk a távoktatásra.

Az RND összeállítása szerint az utóbbi hetekben több tartományban lazították a maszkviselési kötelezettséget az iskolákban. Bajorországban például október 4-e óta a gyerekeknek és a fiataloknak nem kell maszkot viselniük a tanórákon, Berlinben és Brandenburgban csak a hetedik osztálytól kötelező a maszk, Schleswig-Holsteinben pedig novembertől egyetlen iskolában sem kell maszkot viselni az órákon.

Ugyanakkor a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint éppen az iskolás korúaknál terjed leginkább a SARS-CoV-2. Az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság - az előző hét napon regisztrált fertőződések száma az adott csoport százezer tagjára vetítve - valamennyi korcsoport közül éppen az 5-14 éveseknél a legmagasabb, a mutató 207,4-en áll. Az RKI szerdai kimutatása szerint a lakosság egészét tekintve a hétnapi fertőzésgyakoriság 118,0-ra emelkedett az egy nappal korábbi 113-ról. A járvány új hullámának erejét jelzi, hogy a mutató egy hete még jóval 100 alatt volt, 80,4-en állt.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.