Fontos bírósági döntésről számolt be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma elsőfokon kimondta, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű.
„Sok év jogi munka után a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végre kimondta elsőfokon, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű” – írja a PDSZ a nedolgozzingyen.hu oldalon.
Kiemelik: a távollévő kollégák helyettesítését, de gyakran a pedagógushiányt is jogellenes ingyenmunkával oldják meg a munkáltatók. „Ebben a kérdésben léptünk egy hatalmasat előre: a bíróság kimondta,
A – jogszerűtlenül – ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást, a sok helyen “H” betűs óráknak nevezett intézményben tartózkodást három évre visszamenőleg ki kell fizetni a munkáltatóknak” – teszik hozzá.
Miért pereltek?
„Kollégáink – akik egyébként pedagógusok – egyebek mellett azért perelték be a munkáltatójukat, hogy kérelmezzék: fizessen a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, valamint az ún. „H” betűs órákért, amelyek az eseti helyettesítésre történő „rendelkezésre állást” jelentik – azaz azt az időszakot, amikor jelen kell lenni, és várni, hogy beosztanak-e helyettesíteni, vagy, ha van feladat, akkor konkrétan helyettesíteni” – írja a PDSZ.
A szakszervezet álláspontja az volt, hogy ha ezekben az órákban a pedagógus nem végez munkát, úgy az ügyeletnek minősül, és ezért 40%-os bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a munka törvénykönyve szerint 50% bérpótlék jár neki (tehát összesen az óradíj 150%-a). A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az 50%-os bérpótlék.
„Nem csak a PDSZ és az általunk képviselt kollégák győztek a bíróságon, hanem mindannyian győztünk – te is: a ki nem fizetett ügyeleti és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok neked is járnak – három évre visszamenőleg! Ezek óriási összegek: sok-sok száz, vagy akár ezermilliárdos tétel is, amivel megrövidítettek bennünket” – írják, hozzátéve: ezekben a hetekben zajlanak a sztrájkbizottsági tárgyalások a kormánnyal, a PDSZ pedig fel fogja szólítani a kormányt, hogy „haladéktalanul teremtse meg a szükséges forrásokat ezekre a kifizetésekre”.
A szakszervezet arra is külön kitér, hogyan bizonyíthatják a pedagógusok, hogy helyettesíteni küldték be őket (a listát is itt találjátok).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
