Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban – ez derült ki az Ipsos nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban, míg a politikusokra mindössze 10 százalékuk mondta ugyanezt.
Az Ipsos adatai szerint a tanárok iránti bizalom egyébként erősödött – mg 2018-ban a megkérdezettek 52 százaléka, 2019-ben már 53 százaléka, idén pedig 55 százaléka bízott meg a pedagógusokban. Ennél többen csak az orvosokban és a tudósokban bíznak, utóbbiak megítélése ráadásul nagyot változott a koronavírus-járvány idején: az orvosok helye megerősödött, megelőzték a tudományos élet képviselőit, akik korábban a lista élén álltak.
Az országos adatok szerint a tanárok iránti bizalom egyébként Chilében, Brazíliában, Oroszországban, Malajziában és Kínában a legerősebb, míg a legkevésbé Lengyelországban, Peruban, Németországban, Dél-Koreában és Japánban bíznak bennük. Magyarország a lista második felében található, a megkérdezettek 54 százaléka tartja megbízhatónak a tanárokat, 13 százalékuk pedig megbízhatatlannak.
Az Ipsos egyébként 2021 áprilisában és májusában végezte a felmérést, huszonnyolc különböző országban kérték arra az embereket, pontozzák a különböző foglalkozású emberek iránt érzett bizalmukat.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
