Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban

Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban – ez derült ki az Ipsos nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban, míg a politikusokra mindössze 10 százalékuk mondta ugyanezt.

  • Eduline

Az Ipsos adatai szerint a tanárok iránti bizalom egyébként erősödött – mg 2018-ban a megkérdezettek 52 százaléka, 2019-ben már 53 százaléka, idén pedig 55 százaléka bízott meg a pedagógusokban. Ennél többen csak az orvosokban és a tudósokban bíznak, utóbbiak megítélése ráadásul nagyot változott a koronavírus-járvány idején: az orvosok helye megerősödött, megelőzték a tudományos élet képviselőit, akik korábban a lista élén álltak.

MTI

Az országos adatok szerint a tanárok iránti bizalom egyébként Chilében, Brazíliában, Oroszországban, Malajziában és Kínában a legerősebb, míg a legkevésbé Lengyelországban, Peruban, Németországban, Dél-Koreában és Japánban bíznak bennük. Magyarország a lista második felében található, a megkérdezettek 54 százaléka tartja megbízhatónak a tanárokat, 13 százalékuk pedig megbízhatatlannak.

Az Ipsos egyébként 2021 áprilisában és májusában végezte a felmérést, huszonnyolc különböző országban kérték arra az embereket, pontozzák a különböző foglalkozású emberek iránt érzett bizalmukat. 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.