Izraelben a még nem oltható korosztályokban a gyermekek tesztelésével próbálják helyettesíteni a koronavírus fertőzés miatti iskolai karantén-intézkedéseket - jelentette csütörtökön a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Izraelben megkezdték a "zöld osztályok" nevű kísérlet kiértékelését, melyben karantén helyett gyakori tesztekkel próbálták megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését azokban az iskolai osztályokban, ahol fertőzött tanulót azonosítottak.
A kísérletben részt vevő osztályoknál mért első adatok szerint noha 129 közösségben találtak vírushordozót, a közösségek tagjainál naponta elvégzett tesztelésekkel mindössze 15 osztályban találtak egynél több fertőzöttet, ami a járvány helyi terjedésére utalna.
Az osztályokon belüli fertőzések alacsony szintje abba az irányba befolyásolja a döntéshozókat, hogy ne rendeljék el automatikusan a teljes osztályok házi karanténját és a távoktatást, ha vírushordozót találnak a közösségekben.
Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium illetékesei óva intenek a túl gyors következtetésektől, mert szerintük még csak a kísérlet első, kezdeti eredményei ismertek, és mert Izraelben az osztálytermek zsúfoltabbak, kevésbé szellőztetnek, és a gyerekek kevésbé fegyelmezetten viselik a szájmaszkot, mint az iskolai fertőzés rendkívül alacsony szintjét mutató hasonló, egyesült államokbeli vizsgálatban.
Az izraeli zsidó szülők többsége, 57 százaléka beoltatná 5-11 éves gyermekeit a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinával, ha azt az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) jóváhagyja erre a korosztályra - derült ki egy szerdán közzétett felmérés eredményéből, a melyet a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál ismertetett.
A Bar-Ilan Egyetem kutatói jelentős különbségeket találtak a 894, online kérdőívekkel lekérdezett szülő hozzáállásában: a férfiak, a 40 évesnél idősebbek, valamint a felsőfokú végzettségűek és a magasabb jövedelműek inkább támogatták az oltást, de a vallásosság, a családi állapot és a lakóhely nem játszott szerepet.
Azok a szülők, akiknek gyermekei tavaly télen influenza elleni védőoltást kaptak, szintén sokkal inkább, 68 százalékban elfogadták kisgyermekeik koronavírus elleni oltását, miközben az influenza ellen oltatlanoknál ez az arány csak 48 százalék volt. Azon szülők, akik beoltatták magukat koronavírus ellen, 61 százalékban beadatnák azt kisgyermeküknek is, szemben az oltást nem vállalóknál mért mindössze hat százalékkal, és a nagyobb gyermekeiket korábban már beoltatók is gyakrabban igent mondtak.
Izraelben a december végén kezdődött oltási kampányban eddig 6 167 126 ember már legalább egy oltást kapott, ez a lakosság 66,32 százalékát jelenti. Az augusztusban indított harmadik kampányban a legalább öt hónappal korábban már kétszer is beoltottak közül 3 672 418-en kapták meg a harmadik, emlékeztető oltást, ez a lakosság 39,49 százaléka. A még mindig viszonylag magas fertőzési adatok ellenére az utóbbi hetekben Izraelben lassult a járvány terjedése, a vírus fertőzőképességét jelző R mutató az augusztus eleji 1,36-ról fokozatosan 1 alá csökkent, jelenleg 0,78, vagyis száz új fertőzött már csak 78-nak adja át a vírust.
Szerdán közel 110 ezer teszttel 2369 új fertőzöttet szűrtek ki Izraelben, azaz 2,3 százalék volt a teszteltek körében a fertőzöttek aránya. Jelenleg 33 044 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, és 700-an vannak közülük kórházban. A súlyos betegek száma 475, és közülük 200-at tartanak életben lélegeztetőgéppel. A mintegy 9,4 millió lakosú országban a járvány megjelenése óta 1 300 126 ember megfertőződését regisztrálták a hatóságok.
A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 7867-en haltak meg Izraelben. Augusztus elseje óta 1380 a halálos áldozatok száma, noha előzőleg júniusban - a negyedik, már a delta variáns által dominált hullám megjelenése előtt - mindössze nyolcan vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt kialakult betegség szövődményeiben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
