Nemet mondtak az iskolai karanténra, inkább gyakran tesztelik a diákokat az izraeli iskolákban

Izraelben a még nem oltható korosztályokban a gyermekek tesztelésével próbálják helyettesíteni a koronavírus fertőzés miatti iskolai karantén-intézkedéseket - jelentette csütörtökön a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

  • Eduline/MTI

Izraelben megkezdték a "zöld osztályok" nevű kísérlet kiértékelését, melyben karantén helyett gyakori tesztekkel próbálták megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését azokban az iskolai osztályokban, ahol fertőzött tanulót azonosítottak.

A kísérletben részt vevő osztályoknál mért első adatok szerint noha 129 közösségben találtak vírushordozót, a közösségek tagjainál naponta elvégzett tesztelésekkel mindössze 15 osztályban találtak egynél több fertőzöttet, ami a járvány helyi terjedésére utalna.

Az osztályokon belüli fertőzések alacsony szintje abba az irányba befolyásolja a döntéshozókat, hogy ne rendeljék el automatikusan a teljes osztályok házi karanténját és a távoktatást, ha vírushordozót találnak a közösségekben.

Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium illetékesei óva intenek a túl gyors következtetésektől, mert szerintük még csak a kísérlet első, kezdeti eredményei ismertek, és mert Izraelben az osztálytermek zsúfoltabbak, kevésbé szellőztetnek, és a gyerekek kevésbé fegyelmezetten viselik a szájmaszkot, mint az iskolai fertőzés rendkívül alacsony szintjét mutató hasonló, egyesült államokbeli vizsgálatban.

Az izraeli zsidó szülők többsége, 57 százaléka beoltatná 5-11 éves gyermekeit a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinával, ha azt az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) jóváhagyja erre a korosztályra - derült ki egy szerdán közzétett felmérés eredményéből, a melyet a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál ismertetett.

A Bar-Ilan Egyetem kutatói jelentős különbségeket találtak a 894, online kérdőívekkel lekérdezett szülő hozzáállásában: a férfiak, a 40 évesnél idősebbek, valamint a felsőfokú végzettségűek és a magasabb jövedelműek inkább támogatták az oltást, de a vallásosság, a családi állapot és a lakóhely nem játszott szerepet.

Azok a szülők, akiknek gyermekei tavaly télen influenza elleni védőoltást kaptak, szintén sokkal inkább, 68 százalékban elfogadták kisgyermekeik koronavírus elleni oltását, miközben az influenza ellen oltatlanoknál ez az arány csak 48 százalék volt. Azon szülők, akik beoltatták magukat koronavírus ellen, 61 százalékban beadatnák azt kisgyermeküknek is, szemben az oltást nem vállalóknál mért mindössze hat százalékkal, és a nagyobb gyermekeiket korábban már beoltatók is gyakrabban igent mondtak.

Izraelben a december végén kezdődött oltási kampányban eddig 6 167 126 ember már legalább egy oltást kapott, ez a lakosság 66,32 százalékát jelenti. Az augusztusban indított harmadik kampányban a legalább öt hónappal korábban már kétszer is beoltottak közül 3 672 418-en kapták meg a harmadik, emlékeztető oltást, ez a lakosság 39,49 százaléka. A még mindig viszonylag magas fertőzési adatok ellenére az utóbbi hetekben Izraelben lassult a járvány terjedése, a vírus fertőzőképességét jelző R mutató az augusztus eleji 1,36-ról fokozatosan 1 alá csökkent, jelenleg 0,78, vagyis száz új fertőzött már csak 78-nak adja át a vírust.

Szerdán közel 110 ezer teszttel 2369 új fertőzöttet szűrtek ki Izraelben, azaz 2,3 százalék volt a teszteltek körében a fertőzöttek aránya. Jelenleg 33 044 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, és 700-an vannak közülük kórházban. A súlyos betegek száma 475, és közülük 200-at tartanak életben lélegeztetőgéppel. A mintegy 9,4 millió lakosú országban a járvány megjelenése óta 1 300 126 ember megfertőződését regisztrálták a hatóságok.

A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 7867-en haltak meg Izraelben. Augusztus elseje óta 1380 a halálos áldozatok száma, noha előzőleg júniusban - a negyedik, már a delta variáns által dominált hullám megjelenése előtt - mindössze nyolcan vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt kialakult betegség szövődményeiben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.