Ezek a legnépszerűbb szakmák a középiskolákban: tarol a közszolgálati technikus

A legtöbben tavaly is gimnáziumba jelentkeztek, de a legtöbben valamelyik technikumokba jutottak be. Mutatjuk a tavalyi középiskolai felvételi népszerűségi listát és a legkeresettebb szakmákat is.

  • Csik Veronika

Az elsőhelyes jelentkezések alapján tavaly is a 4 és az 5 osztályos gimnáziumok voltak a legnépszerűbbek - ezekbe az intézményekbe több mint 35 500-an szerettek volna bekerülni. Hasonlóan népszerű volt a technikumi képzés is: 35 125-en jelentkeztek első helyen, majdnem 3 ezer diák jelölte meg első helyen a szakgimnáziumokat, és majdnem 16 ezren adták be a jelentkezésüket szakképző iskolába.

Oktatási Hivatal

A jelentkezők közül végül több mint 29 ezren kerültek be valamilyen gimnáziumba: nyolc évfolyamos gimnáziumba tavaly több mint 3 ezren, hatosztályos középiskolába pedig több mint 4 600-an. Végül a kilencedikesek közül a legtöbben technikumban kezdtek idén szeptemberben: a felvételin 35 ezren jutottak be technikumba, 2 ezren szakgimnáziumba és 17 ezren szakképző iskolába - így a szakmát tanuló diákok száma jóval magasabb volt, mint a gimnáziumi képzést kezdők száma.

Oktatási Hivatal statisztikái szerint a legnépszerűbb, szakképző iskolában tanulható szakmák ezek voltak a 2020/2021-es felvételin:

  1. kereskedelmi értékesítő
  2. szakács
  3. hegesztő
  4. cukrász
  5. villanyszerelő
  6. pincér - vendégtéri szakember
  7. mezőgazdasági gépész
  8. cukrász, pincér - vendégtéri szakember, szakács
  9. asztalos
  10. festő, mázoló, tapétázó

A technikumban tanulható szakmák közül a legnépszerűbb terület egyértelműen az informatika, de sokan keresték a gazdasági képzéseket is. A 2020/21-es tanévben felvettek száma szerint legnépszerűbb szakmák ezek:

  1. közszolgálati technikus
  2. pénzügyi-számviteli ügyintéző
  3. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus
  4. szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  5. logisztikai technikus
  6. gépjárműmechatronikai technikus
  7. turisztikai technikus
  8. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  9. kereskedő és webáruházi technikus
  10. pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozás ügyviteli ügyintéző

Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.