Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A digitális átállás esélyt adott arra, hogy a magyar oktatás egy innovatívabb irányba mozduljon el: a pedagógusok változtathattak volna a számonkérések, értékelések rendszerén, a tananyagszervezésen és a tanítási módszereken is – számol be a hvg.hu a csütörtöki, Republikon Intézet által szervezett Iskola a pandémia után című konferencia kerekasztal-beszélgetésen elhangozottakról.
Az online tanulás-tanítás azonban nem hozta el a várt újításokat, az oktatás nem lett különösebben korszerűbb vagy hatékonyabb. Egyes pedagógusok annyira belelkesültek a digitális eszközöktől, hogy túltolva őket, folyamatosan ezekkel tanítanának. Mások azonban kudarcként élték meg az átállást és soha többé nem akarnak digitális eszközökkel oktatni - mondta Ercse Krisztina oktatáskutató.
A diákok sem remekeltek az online tér kihasználásában - hangzott el a beszélgetésen. A szakemberek szerint ugyan profin kezelik az őket érdeklő appokat, azonban amint az iskola feladatokkal kapcsolatos programokat kell használni, hirtelen digitális analfabétákká válnak.
Az online oktatás áttörése más országokban is elmaradt, kevés pozitívumról számoltak be. A magyar rendszert azonban különösen megrendítette az átállás: a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítményét például akár egy évvel is visszavetette a pandémia miatti kényszerű váltás. A szakemberek a kormányzat felelősségét is hangsúlyozzák, szerintük az egészségvédelmi iránymutatások mellett a hatékony karanténoktatáshoz nem nyújtottak elegendő segítséget.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy a szakértők szerint valóban a technológián múlik-e az oktatási folyamat sikeressége, illetve, hogy hogyan szerepeltek a magyar diákok a nemzetközi PISA-teszten, olvassátok el a teljes cikket az alábbi linkre kattintva.
