Az online oktatás kudarca: a kormány magára hagyta a tanárokat

A távoktatás adta lehetőségeket a tanári kar nem tudta kihasználni, néhány egyéni sikertörténettől eltekintve a digitális térben való tanulás kudarcot vallott. A szülők pedig végre rájöhettek, mi megy a magyar iskolákban.

  • Bezzeg Hanna

A digitális átállás esélyt adott arra, hogy a magyar oktatás egy innovatívabb irányba mozduljon el: a pedagógusok változtathattak volna a számonkérések, értékelések rendszerén, a tananyagszervezésen és a tanítási módszereken is – számol be a hvg.hu a csütörtöki, Republikon Intézet által szervezett Iskola a pandémia után című konferencia kerekasztal-beszélgetésen elhangozottakról.

Az online tanulás-tanítás azonban nem hozta el a várt újításokat, az oktatás nem lett különösebben korszerűbb vagy hatékonyabb. Egyes pedagógusok annyira belelkesültek a digitális eszközöktől, hogy túltolva őket, folyamatosan ezekkel tanítanának. Mások azonban kudarcként élték meg az átállást és soha többé nem akarnak digitális eszközökkel oktatni - mondta Ercse Krisztina oktatáskutató.

A diákok sem remekeltek az online tér kihasználásában - hangzott el a beszélgetésen. A szakemberek szerint ugyan profin kezelik az őket érdeklő appokat, azonban amint az iskola feladatokkal kapcsolatos programokat kell használni, hirtelen digitális analfabétákká válnak.

Az online oktatás áttörése más országokban is elmaradt, kevés pozitívumról számoltak be. A magyar rendszert azonban különösen megrendítette az átállás: a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítményét például akár egy évvel is visszavetette a pandémia miatti kényszerű váltás. A szakemberek a kormányzat felelősségét is hangsúlyozzák, szerintük az egészségvédelmi iránymutatások mellett a hatékony karanténoktatáshoz nem nyújtottak elegendő segítséget.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy a szakértők szerint valóban a technológián múlik-e az oktatási folyamat sikeressége, illetve, hogy hogyan szerepeltek a magyar diákok a nemzetközi PISA-teszten, olvassátok el a teljes cikket az alábbi linkre kattintva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.