A távoktatás adta lehetőségeket a tanári kar nem tudta kihasználni, néhány egyéni sikertörténettől eltekintve a digitális térben való tanulás kudarcot vallott. A szülők pedig végre rájöhettek, mi megy a magyar iskolákban.
A digitális átállás esélyt adott arra, hogy a magyar oktatás egy innovatívabb irányba mozduljon el: a pedagógusok változtathattak volna a számonkérések, értékelések rendszerén, a tananyagszervezésen és a tanítási módszereken is – számol be a hvg.hu a csütörtöki, Republikon Intézet által szervezett Iskola a pandémia után című konferencia kerekasztal-beszélgetésen elhangozottakról.
Az online tanulás-tanítás azonban nem hozta el a várt újításokat, az oktatás nem lett különösebben korszerűbb vagy hatékonyabb. Egyes pedagógusok annyira belelkesültek a digitális eszközöktől, hogy túltolva őket, folyamatosan ezekkel tanítanának. Mások azonban kudarcként élték meg az átállást és soha többé nem akarnak digitális eszközökkel oktatni - mondta Ercse Krisztina oktatáskutató.
A diákok sem remekeltek az online tér kihasználásában - hangzott el a beszélgetésen. A szakemberek szerint ugyan profin kezelik az őket érdeklő appokat, azonban amint az iskola feladatokkal kapcsolatos programokat kell használni, hirtelen digitális analfabétákká válnak.
Az online oktatás áttörése más országokban is elmaradt, kevés pozitívumról számoltak be. A magyar rendszert azonban különösen megrendítette az átállás: a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítményét például akár egy évvel is visszavetette a pandémia miatti kényszerű váltás. A szakemberek a kormányzat felelősségét is hangsúlyozzák, szerintük az egészségvédelmi iránymutatások mellett a hatékony karanténoktatáshoz nem nyújtottak elegendő segítséget.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy a szakértők szerint valóban a technológián múlik-e az oktatási folyamat sikeressége, illetve, hogy hogyan szerepeltek a magyar diákok a nemzetközi PISA-teszten, olvassátok el a teljes cikket az alábbi linkre kattintva.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
