Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.
Sok szülőt érhetnek meglepetések, ha a gyerekük most kezdi el az általános iskolát, és az elmúlt években nem követték figyelemmel az oktatási változásokat. Az új Nemzeti alaptanterv miatt a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezették az új kerettanterveket, így 2021-től az elsősök és a másodikosok, felsőben az ötödikesek és a hatodikosok, a gimnáziumokban pedig már a kilenc-tizedikesek is átszabott óraszámokkal kezdik a tanévet.
Mit tanul egy elsős vagy másodikas heti 24 órában? Az alsós diákok órarendje a következő órákból áll össze a 2020-as Nat szerint:
A felsősök idén sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Ezen felül lesz kötelező erkölcstan-, dráma és tánc vagy hon- és népismeret órájuk is. Az informatika új név alatt fut tovább, és kötelezők a természettudományos tantárgyak is: hetediktől heti egy vagy kettő földrajz és kémia, biológia és fizika formájában. Itt a teljes lista:
Középiskolában az új Nat bevezetése után egy-két tantárgy teljesen eltűnt, és vannak, amelyek átalakulnak. De ami a legfontosabb, a beharangozott "hatalmas" óraszámcsökkentés is megvolt: heti maximális óraszám a korábbi 35-36 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. Mutatjuk az óraszámokat:
A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
