Heti öt tesi és négy matek: ilyenek lesznek az idei órarendek alsótól középiskoláig

Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.

  • Csik Veronika

Sok szülőt érhetnek meglepetések, ha a gyerekük most kezdi el az általános iskolát, és az elmúlt években nem követték figyelemmel az oktatási változásokat. Az új Nemzeti alaptanterv miatt a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezették az új kerettanterveket, így 2021-től az elsősök és a másodikosok, felsőben az ötödikesek és a hatodikosok, a gimnáziumokban pedig már a kilenc-tizedikesek is átszabott óraszámokkal kezdik a tanévet.

Mit tanul egy elsős vagy másodikas heti 24 órában? Az alsós diákok órarendje a következő órákból áll össze a 2020-as Nat szerint:

Eduline

A felsősök idén sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Ezen felül lesz kötelező erkölcstan-, dráma és tánc vagy hon- és népismeret órájuk is. Az informatika új név alatt fut tovább, és kötelezők a természettudományos tantárgyak is: hetediktől heti egy vagy kettő földrajz és kémia, biológia és fizika formájában. Itt a teljes lista:

Eduline

Középiskolában az új Nat bevezetése után egy-két tantárgy teljesen eltűnt, és vannak, amelyek átalakulnak. De ami a legfontosabb, a beharangozott "hatalmas" óraszámcsökkentés is megvolt: heti maximális óraszám a korábbi 35-36 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. Mutatjuk az óraszámokat:

A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.