Egyre több ország dönt a szigorítások mellett, így igyekeznek a legbiztonságosabbá tenni a szeptemberi tanévkezdést.
Egyre több külföldi ország szigorít a követekző tanév előtt. Korábban beszámoltunk arról, hogy Lettországban csak oltási igazolvánnyal vagy negatív teszttel tanulhatnak a diákok szeptembertől. Az ország szakértői szerint a tanárok 80%-át be kellene oltani ahhoz, hogy biztosítható legyen a biztonságos oktatás, ez a szám azonban még csak a 67%-ot érte el. A kötelező oltás miatt nagyjából ezer tanár távozhat az állami oktatási rendszerből.
Ausztriában is szigorításokkal készülnek, a kötelező maszkviselés mellett az iskola első két hetében rendszeres PCR-tesztekkel is szűrik majd a diákokat. Az ezt következő hetekben már csak azokat tesztelik majd heti három alkalommal, akik még nem kapták meg a vakcinát.
Franciaországban is kötelező maszkviselés lesz érvényben az intézményekben. Ezen felül, a be nem oltott 12-17 éveseknek otthon kell maradniuk abban az esetben, ha kontaktszemélyek, és online kell folytatniuk az oktatást. A beoltottak viszont akkor is bejárhatnak az iskolába, ha fertőzött közelébe kerültek. Az osztályokat viszont egyetlen fertőzött esetén azonnal be fogják zárni.
Olaszországban az egyetemi hallgatók és oktatók csak védettségi igazolással léphetnek be az intézményekbe szeptembertől. A tanárok és a diákok öt napi türelmi időt kapnak az igazolás beszerzésére, ezután felfüggesztik őket állásukból, illetve igazolatlan hiányzónak számítanak.
Amerikában államonként változó, milyen rendelkezésekre számíthatnak a diákok, ha megkezdődik az oktatás. A Los Angeles Times-ból kiderül, hogy Los Angelesben heti koronavírus-tesztek várnak valamennyi iskolai dolgozóra és diákra, oltottsági státuszuktól függetlenül. A családok ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem küldik iskolába gyermeküket, hogy online formában, otthonról folytassák a tanulást. Floridában enyhébb szabályozások vonatkoznak az iskolákra, itt a szülők joga eldönteni, hogy gyermekük viseljen-e maszkot az iskola falain belül - írja a Reuters.
Itthon sem túl biztató a helyzet
Nálunk a minisztérium jelenléti oktatással tervez, a diákok oltása azonban nem halad a tervezett szerint. Augusztus végén kezdődhet a 12-18 évesek oltása, ez a szakemberek szerint már egy megkésett időpont. Ők ugyanis úgy gondolják, a diákok oltását már június végén meg kellett volna kezdeni, hogy szeptemberben biztonságosan indulhasson a tanév. A 16-18 év közöttiek már május óta reigsztrálhatnak oltásra, a 12-15 éves korosztályba pedig 400 ezer diák tartozik, ők kaphatják meg hamarosan első Pfizer oltásukat. A kisiskolások oltási programja egyelőre még nem kezdődött el.
Az oltásra regisztráltak száma adhat okot némi aggodalomra, ugyanis az Operatív Törzs múlt havi jelentése arról számolt be, hogy mindössze a korosztály közel 15%-a igényelte az oltást. Az azonban mindenképp jó hír, hogy a tanárok átoltottsága már 90% feletti.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
