Itt a friss lista: ez volt idén a 10 legnépszerűbb technikumi szakma

Nyilvánosságra hozta az idei középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Mutatjuk a legnépszerűbb technikumban tanulható szakmákat.

  • Csik Veronika

A legnépszerűbb terület egyértelműen az informatika, de sokan keresték a gazdasági képzéseket is. A 2020/21-es tanévben felvettek száma szerint legnépszerűbb szakmák a következőek:

  1. közszolgálati technikus
  2. pénzügyi-számviteli ügyintéző
  3. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus
  4. szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  5. logisztikai technikus
  6. gépjárműmechatronikai technikus
  7. turisztikai technikus
  8. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  9. kereskedő és webáruházi technikus
  10. pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozás ügyviteli ügyintéző

Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Mik azok a technikumok?

2020 szeptembere óta a szakgimnáziumok technikumokként működnek – a névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.

Hogyan lehet bekerülni?

A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban – az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Egyes technikumok két tannyelvű/nyelvi előkészítős képzést is indítanak, ezért ezekben az iskolákban a diákok nyelvtudását is tesztelik.

Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.