Az SZTE kutatója szerint a digitális oktatás miatt még több lehet a funkcionális analfabéta a diákok között

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára azt is hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatást nem lehet teljesen a tanárokra hárítani, a problémát célzottan kidolgozott programokkal lehet megoldani.

  • Eduline

A digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését

– mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, amikor ismertette a felmérésük eredményeit. Az SZTE Neveléstudományi Intézete ugyanis folyamatosan nyomon követte a diákok iskolai haladását a járvány időszakában. 

Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az elsősöket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A kisebbeknél ugyanis az önálló tanulási készségek kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás – tette hozzá.

A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető készséget figyel: a szövegértést és a korai matematikát. Tapasztalataik szerint azonban a hazai iskolai rendszerben ezekkel – de különösen a szövegértéssel kapcsolatban – járványidőszakon kívül is akadnak problémák. A PISA-mérések eredményei alapján ugyanis nagyjából minden negyedik diák 15 éves korában funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda-iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.

Csapó Benő szerint a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a tanárokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre. Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket-képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. De azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanárok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.