Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára azt is hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatást nem lehet teljesen a tanárokra hárítani, a problémát célzottan kidolgozott programokkal lehet megoldani.
A digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését
– mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, amikor ismertette a felmérésük eredményeit. Az SZTE Neveléstudományi Intézete ugyanis folyamatosan nyomon követte a diákok iskolai haladását a járvány időszakában.
Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az elsősöket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A kisebbeknél ugyanis az önálló tanulási készségek kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás – tette hozzá.
A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető készséget figyel: a szövegértést és a korai matematikát. Tapasztalataik szerint azonban a hazai iskolai rendszerben ezekkel – de különösen a szövegértéssel kapcsolatban – járványidőszakon kívül is akadnak problémák. A PISA-mérések eredményei alapján ugyanis nagyjából minden negyedik diák 15 éves korában funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda-iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.
Csapó Benő szerint a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a tanárokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre. Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket-képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. De azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanárok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
