Az SZTE kutatója szerint a digitális oktatás miatt még több lehet a funkcionális analfabéta a diákok között

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára azt is hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatást nem lehet teljesen a tanárokra hárítani, a problémát célzottan kidolgozott programokkal lehet megoldani.

  • Eduline

A digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését

– mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, amikor ismertette a felmérésük eredményeit. Az SZTE Neveléstudományi Intézete ugyanis folyamatosan nyomon követte a diákok iskolai haladását a járvány időszakában. 

Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az elsősöket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A kisebbeknél ugyanis az önálló tanulási készségek kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás – tette hozzá.

A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető készséget figyel: a szövegértést és a korai matematikát. Tapasztalataik szerint azonban a hazai iskolai rendszerben ezekkel – de különösen a szövegértéssel kapcsolatban – járványidőszakon kívül is akadnak problémák. A PISA-mérések eredményei alapján ugyanis nagyjából minden negyedik diák 15 éves korában funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda-iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.

Csapó Benő szerint a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a tanárokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre. Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket-képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. De azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanárok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.