Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára azt is hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatást nem lehet teljesen a tanárokra hárítani, a problémát célzottan kidolgozott programokkal lehet megoldani.
A digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését
– mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, amikor ismertette a felmérésük eredményeit. Az SZTE Neveléstudományi Intézete ugyanis folyamatosan nyomon követte a diákok iskolai haladását a járvány időszakában.
Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az elsősöket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A kisebbeknél ugyanis az önálló tanulási készségek kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás – tette hozzá.
A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető készséget figyel: a szövegértést és a korai matematikát. Tapasztalataik szerint azonban a hazai iskolai rendszerben ezekkel – de különösen a szövegértéssel kapcsolatban – járványidőszakon kívül is akadnak problémák. A PISA-mérések eredményei alapján ugyanis nagyjából minden negyedik diák 15 éves korában funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda-iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.
Csapó Benő szerint a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a tanárokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre. Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket-képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. De azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanárok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
