Mikor lesz az első tanítási nap? Mutatjuk a pontos dátumokat

Ha a vírushelyzet nem szól közbe, kereken 75 nap múlva kell újra iskolapadba ülnie az általános és középiskolásoknak. De mikor kezdenek az egyetemisták? Minden dátumot összeszedtünk.

  • Csik Veronika

A 2021/22-es tanév rendje szerint - egy cseppet sem meglepő módon - a tanév 2021-ben is szeptember 1-jén indul. Ez most egy szerdai nap lesz, úgyhogy rövid héttel kezdődik majd a tanév.

A következő tanévben összesen 181 napig – a szakgimnáziumokban 179, a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 napig – kell majd iskolába járni. Ez alól a végzősök kivételek: az érettségi előtt álló középiskolásoknak az utolsó tanítási nap 2022. április 29-én lesz. A két évfolyamos rész-szakképesítésekre való felkészítő szakiskolákban pedig 2022. május 31-ig tart majd a tanév.

Tankönyvosztás és gólyatábor

A legtöbb iskolában a nyári szünet utolsó napjaiban osztják ki a tankönyveket, jellemzően augusztus 27-31. között. A budapesti Bolyai János Technikumban már most kitette a menetrendet, náluk augusztus 25-én kezdődik a könyvek kiosztása, de a 9. évfolyamos osztályok például csak az első tanítási napon vehetik majd át a tankönyveiket.

Viszont idén az Emmi friss rendelete szerint az iskolák szervezésében nyári tábor, gólyatábor legkésőbb 2021. augusztus 23. napjáig tartható. Ami a középiskolai gólyatáborok esetében azért lehet furcsa, mert sok intézmény a hónap végén tartja a gólyatáborát - erre idén nem lesz lehetőség.

Mikor kezdenek az egyetemek?

Ezt egyeteme válogatja, de a legtöbb helyen - többek között az ELTE-n az Óbudai Egyetemen, BME-n és BGE-n is - szeptember 6-án indul az őszi félév. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen a többi intézményhez képest valamivel későbbre, szeptember 13-ra tűzték ki az első tanítási napot. Ha elsőévesként vágtok neki a szeptembernek, akkor az egyetemi félévek menetéről itt olvashattok el mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.