Mikor lesz az első tanítási nap? Mutatjuk a pontos dátumokat

Ha a vírushelyzet nem szól közbe, kereken 75 nap múlva kell újra iskolapadba ülnie az általános és középiskolásoknak. De mikor kezdenek az egyetemisták? Minden dátumot összeszedtünk.

  • Csik Veronika

A 2021/22-es tanév rendje szerint - egy cseppet sem meglepő módon - a tanév 2021-ben is szeptember 1-jén indul. Ez most egy szerdai nap lesz, úgyhogy rövid héttel kezdődik majd a tanév.

A következő tanévben összesen 181 napig – a szakgimnáziumokban 179, a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 napig – kell majd iskolába járni. Ez alól a végzősök kivételek: az érettségi előtt álló középiskolásoknak az utolsó tanítási nap 2022. április 29-én lesz. A két évfolyamos rész-szakképesítésekre való felkészítő szakiskolákban pedig 2022. május 31-ig tart majd a tanév.

Tankönyvosztás és gólyatábor

A legtöbb iskolában a nyári szünet utolsó napjaiban osztják ki a tankönyveket, jellemzően augusztus 27-31. között. A budapesti Bolyai János Technikumban már most kitette a menetrendet, náluk augusztus 25-én kezdődik a könyvek kiosztása, de a 9. évfolyamos osztályok például csak az első tanítási napon vehetik majd át a tankönyveiket.

Viszont idén az Emmi friss rendelete szerint az iskolák szervezésében nyári tábor, gólyatábor legkésőbb 2021. augusztus 23. napjáig tartható. Ami a középiskolai gólyatáborok esetében azért lehet furcsa, mert sok intézmény a hónap végén tartja a gólyatáborát - erre idén nem lesz lehetőség.

Mikor kezdenek az egyetemek?

Ezt egyeteme válogatja, de a legtöbb helyen - többek között az ELTE-n az Óbudai Egyetemen, BME-n és BGE-n is - szeptember 6-án indul az őszi félév. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen a többi intézményhez képest valamivel későbbre, szeptember 13-ra tűzték ki az első tanítási napot. Ha elsőévesként vágtok neki a szeptembernek, akkor az egyetemi félévek menetéről itt olvashattok el mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.