PSZ: ha egy gyermek is megbetegszik a jelenléti oktatás miatt, az nem az intézmények felelőssége

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között elvárja az oktatásirányítástól, hogy csökkentsék minimálisra az osztálylétszámokat az újranyitás után, az otthon maradó gyermekeket semmilyen hátrány ne érje, a pedagógusok esetleges túlmunkáját pedig fizessék ki.

Eduline

Az EMMI az elmúlt időszakban több alkalommal is tévesen interpretálta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt. A PSZ nem üdvözölte az iskolák újranyitását, csak részsikernek tartotta

- olvasható a szakszervezet közleményében, amelyben azt is hozzáteszik, szerintük az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kellene tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 fő alá.

A PSZ elvárja az oktatásirányítástól, hogy

A nyitásról szóló döntés után az osztálylétszámokat minimálisra csökkentsék!
A szociális távolság betartását a tantermekben kötelezően írják elő!
Az otthon maradó gyermekeket semmilyen hátrány és retorzió ne érje!
A szülőknek, akik a járvány ideje alatt nem érzik biztonságban gyermekeiket, legyen joguk eldönteni, hogy 2021. május 10-éig beengedik-e őket az intézményekbe!
Ott, ahol megoldható, az otthon maradó gyerekeket a DKT-n (Digitális Kollaborációs Tér) keresztül élőben kapcsolják be a tanítási órákba!
Egy nap ne legyen párhuzamosan online és jelenléti oktatása egy pedagógusnak sem! Ezt a problémát az órák átcsoportosításával, ideiglenes órarenddel oldják meg!
A pedagógusok esetleges túlmunkáját fizessék ki, amelyet a felügyelet biztosítása okoz majd!
Az óvodákban kérjék a GYED-en, GYES-en lévő szülőket: lehetőleg tartsák otthon gyermeküket!
A kötelező óvodáztatást függesszék fel!
Ha az időjárás engedi, a lehető legtöbb foglalkozást a szabadban tartsák!
Az óvodák és iskolák számára plusz takarítószemélyzetet biztosítsanak a folyamatos fertőtlenítéshez!

A szakszervezet azt is kihangsúlyozta, ha egy gyermek is megbetegszik az újranyitást követően a jelenléti oktatás miatt, az nem a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége.

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.