Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Bár a középiskolás diákok és tanárok május 10-ig még otthonról vesznek részt az oktatásban, az általános iskolásoknak és az óvodásoknak hétfőtől már nyitnak az intézmények.
"Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják. Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is" - írja nyílt levelében az intézmény 74 tanára és dolgozója.
Az aláírókhoz egyénileg vagy csoportosan is lehet csatlakozni.
Ahogyan arról már többször is beszámoltunk, a középiskolákban május 10-ig marad a távoktatás, amit Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken azzal indokolt, feleslegesnek tartják az érettségik előtt pár napra kinyitni az intézményeket. Az általános iskolákban és az óvodákban viszont a tervek szerint már jövő héten újraindul a személyes oktatás.
Több szakszervezet, diák és szülő azonban túl korainak és elhamarkodottnak tartja az április 19-ei nyitást. A Szülői Hang úgy véli, „most az elsődleges feladat nem a tananyag, hanem az élet védelme”. Mint írják, várják a nyitást, de nem bármi áron. A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség online felméréséből kiderült, összességében a szülők 76,3%-a inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását. De ezzel a tanárok is egyetértenek, a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felmérése ugyanis rávilágított, hogy mindössze a tanárok 7 százaléka tartja jó ötletnek a jövő heti nyitást. Ennek ellenére 54 százalékuk visszamegy, ha muszáj, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be.
Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki várja a jövő heti nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik, ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák. Szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).