A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a középiskolák május 10-ei nyitását, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az általános iskolák és óvodák jövő heti nyitása túl korai, elhamarkodott és veszélyes. A 21 Kutatóközponttal készített felmérésük alapján ezzel a tanárok is egyetértenek.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba
- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit kedden egy sajtótájékoztató keretében ismertették.
Az április 5-11. között készített felmérésből, - amelyre közel tízezren válaszoltak - kiderül, hogy csupán a tanárok 7 százaléka szeretne visszamenni jövő héttől az iskolákba, de 54 százalék visszamegy, ha nyitnak, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be. A tanárok 18 százaléka a munkaformát és nem a munkát tagadja meg, azaz továbbra is tanítanának, de online.
A felmérés rávilágított arra, hogy a gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol jobban működik a digitális oktatás, ott nagyobb arányban folytatnák továbbra is ezt az oktatási formát.
Felmérték azt is, milyen a pedagógusok biztonságérzete az április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Az derült ki, hogy bár a tanárok magukat is féltik, de leginkább a diákjaikat nem éreznék biztonságban. A PSZ és a 21 Kutatóközpont szerint ennek az lehet az oka, hogy a diákok még nem kaphatnak oltást, illetve jelenleg a körükben is súlyosabb következményei lehetnek a járványnak, mint a korábbi hullámokban. A válaszokból kiderült, hogy az oltással együtt nő a saját biztonságérzet, ez pedig kedvezően hat arra a számra is, hogy a pedagógusok vissza szeretnének-e térni a jelenléti oktatásba még ebben a tanévben, vagy sem.
A későbbi nyitással kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A tanárok leginkább abban értenek egyet, hogy a járványügyi helyzetet kellene figyelembe venni. Összességében tehát a jövő hétfőre beharangozott nyitást tartják korainak, attól nem zárkóznának el, ha a járványügyi helyzet és az oltás függvényében nyitnának újra az intézmények. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is elmondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
