A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a középiskolák május 10-ei nyitását, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az általános iskolák és óvodák jövő heti nyitása túl korai, elhamarkodott és veszélyes. A 21 Kutatóközponttal készített felmérésük alapján ezzel a tanárok is egyetértenek.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba
- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit kedden egy sajtótájékoztató keretében ismertették.
Az április 5-11. között készített felmérésből, - amelyre közel tízezren válaszoltak - kiderül, hogy csupán a tanárok 7 százaléka szeretne visszamenni jövő héttől az iskolákba, de 54 százalék visszamegy, ha nyitnak, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be. A tanárok 18 százaléka a munkaformát és nem a munkát tagadja meg, azaz továbbra is tanítanának, de online.
A felmérés rávilágított arra, hogy a gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol jobban működik a digitális oktatás, ott nagyobb arányban folytatnák továbbra is ezt az oktatási formát.
Felmérték azt is, milyen a pedagógusok biztonságérzete az április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Az derült ki, hogy bár a tanárok magukat is féltik, de leginkább a diákjaikat nem éreznék biztonságban. A PSZ és a 21 Kutatóközpont szerint ennek az lehet az oka, hogy a diákok még nem kaphatnak oltást, illetve jelenleg a körükben is súlyosabb következményei lehetnek a járványnak, mint a korábbi hullámokban. A válaszokból kiderült, hogy az oltással együtt nő a saját biztonságérzet, ez pedig kedvezően hat arra a számra is, hogy a pedagógusok vissza szeretnének-e térni a jelenléti oktatásba még ebben a tanévben, vagy sem.
A későbbi nyitással kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A tanárok leginkább abban értenek egyet, hogy a járványügyi helyzetet kellene figyelembe venni. Összességében tehát a jövő hétfőre beharangozott nyitást tartják korainak, attól nem zárkóznának el, ha a járványügyi helyzet és az oltás függvényében nyitnának újra az intézmények. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is elmondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
