Maruzsa Zoltán: Április 7. után is maradhat a távoktatás

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint koránt sincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.

  • Csik Veronika

Kizártnak tartom, hogy a tanév végéig így maradjon a digitális munkarend, de kell ahhoz némi optimizmus, hogy az április 7-i nyitást kőbe vésettnek vegyük. Jelenleg valószínűbb, hogy a jelenléti nevelés és oktatás visszaállítása kitolódhat egy kicsit, de ehhez is látni kell a következő két hét fejleményeit

- ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta Maruzsa Zoltán. Az egyre közeledő vizsgaszezon kapcsán pedig azt mondta, bár nincsenek konkrét számok, a középiskolák döntő többsége élt a kiscsoportos foglalkozások és személyes felkészítők lehetőségével, ez pedig nem okozott járványügyi gócpontot.

Lesz-e szóbeli érettségi?

Az államtitkár szerint a nagy kérdés az, hogy egyáltalán könnyítés-e a diákoknak az, ha nem lesz szóbeli. Szerinte ugyanis tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.

A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni

- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."

Ezen felül arról is beszélt az Emmi államtitkára, hogy idén szeretnék megtartani a kompetenciamérést, illetve a fittségi méréseket is szeretnék megszervezni. Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott, "a tantermen kívüli, digitális munkarend a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen működik."

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.