A miniszter mondataiból továbbra is úgy tűnik, hogy nem lesz „soron kívüli” oltás az oktatásban – a tegnapi parlamenti ülésen, az azonnali kérdések között az oltás mellett előkerült a KRÉTA-rendszer is.
Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterét a jobbikos Csányi Tamás kérdezte a digitális oktatásról, a tanárok oltásáról és a Kréta-rendszerről is – a Mérce élőben közvetítette az ülést (az oktatási kérdések a 41. perctől kerülnek elő). A képviselő először azt kérdezte, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Kréta-rendszer, illetve beoltják-e a tantermen kívüli oktatási időszakban azokat a tanárokat, akik ezt igénylik. Az is kérdés volt az ülésen: kompenzálják-e a tanárokat a saját eszközbeszerzéseikért, a szakszervezetek által megnevezett "jelképes százezer forinttal”? Valamint az otthonmaradó szülőket segítik-e pótszabadsággal?
Kásler Miklós válaszát azzal kezdte, szerinte a tavalyi átállás, a pedagóguskar rendkívüli teljesítménye volt. Majd úgy folytatta, „rendelkezésre áll az internetelérhetőség, az európai átlag felett, a szélessávú lehetőségek ugyanígy rendelkezésre állnak magyar pedagógusok több mint 60 százaléka úgy értékeli, ezt a rendszert megfelelően tudja használni. A digitális tartalmakat az ország kifejlesztette, a felhasználók mértéke jelentősen megnőtt. Elérhetők a tankönyvek, jegyzetek, példatárak, a magyar kultúra kincsei, több mint kilencven film és lehetne folytatni a felsorolást”.
A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”
- tette hozzá.
Úgy néz ki nem lesz külön oltás, pedig sokan kérték
A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
