Tavaly a legtöbb iskolát váratlanul érte a nagy digitális átállás, még akkor is, ha némelyik intézménynek volt már gyakorlati tapasztalata a távoktatásban. Egy hétvége alatt tervezték meg az új rendszert - mi változott azóta?
Tavaly a legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. Nem kellett egy hét sem ahhoz, hogy kiderüljön, hol vannak gondok.
Bár a távoktatás március 16-án indult, a legtöbb iskola az első héten még kísérletezett. Az akkori tapasztalatok szerint pedig a középiskolákban az eszközhiány maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma.
Mi változott egy év alatt?
A gyakorlati tapasztalatok miatt most könnyebb volt az átállás - mondta a Népszavának Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik budapesti titkára. A lapnak nyilatkozó szakember szerint egy átfogó digitális tananyagfejlesztés hiányzik a rendszerből, és az iskolák eszközellátottsága is hagy némi kívánnivalót maga után.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője szerint a legszegényebb régiókban, településeken szinte semmit nem változott a helyzet egy év alatt. Szűcs Tamás a lapnak azt mondta, különösen az általános iskolák vannak nehéz helyzetben, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
