Tavaly a legtöbb iskolát váratlanul érte a nagy digitális átállás, még akkor is, ha némelyik intézménynek volt már gyakorlati tapasztalata a távoktatásban. Egy hétvége alatt tervezték meg az új rendszert - mi változott azóta?
Tavaly a legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. Nem kellett egy hét sem ahhoz, hogy kiderüljön, hol vannak gondok.
Bár a távoktatás március 16-án indult, a legtöbb iskola az első héten még kísérletezett. Az akkori tapasztalatok szerint pedig a középiskolákban az eszközhiány maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma.
Mi változott egy év alatt?
A gyakorlati tapasztalatok miatt most könnyebb volt az átállás - mondta a Népszavának Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik budapesti titkára. A lapnak nyilatkozó szakember szerint egy átfogó digitális tananyagfejlesztés hiányzik a rendszerből, és az iskolák eszközellátottsága is hagy némi kívánnivalót maga után.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője szerint a legszegényebb régiókban, településeken szinte semmit nem változott a helyzet egy év alatt. Szűcs Tamás a lapnak azt mondta, különösen az általános iskolák vannak nehéz helyzetben, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
