Megvan, hány ponttal lehet bekerülni a Radnóti, a Trefort és a Révai szóbeli felvételijére

Több tucat középiskola tette közzé az elmúlt napokban a szóbeli felvételi ponthatárát - bár a központi felvételi gyenge eredménye miatt sokan arra számítottak, hogy a korábbiaknál alacsonyabb pontszámmal is be lehet majd jutni a középiskolai felvételi szóbeli "fordulójába", a népszerű gimnáziumokban és technikumokban továbbra is kiemelkedő eredményt várnak a jelentkezőktől.

  • Tóth Alexandra

Bár tizennégy éve nem születtek olyan gyenge eredmények a központi írásbeliken, mint idén, úgy néz ki, a szóbelik ponthatárai nem lettek alacsonyabbak. Sőt, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégiumban például néhány ponttal még magasabbra is került a léc, mint 2020-ban. Itt tavaly a szóbeli vizsgára 108 ponttal lehetett bekerülni - a központi vizsgán maximum 100 pontot, az általános iskolai eredményekkel pedig maximum 50 pontot lehetett zerezni. Ezzel szemben idén 115 pontnál húzták meg a határt.

A ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium hat évfolyamos képzésén a szóbeli behívás ponthatára idén 77 pont - ezt a központi írásbeli felvételin kellett elérni, a hozott pontok nélkül. Akik viszont legalább 83 pontot gyűjtöttek, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, és csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt. De azoknak sem kell izgulniuk, akik a központi írásbelin valamelyik vizsgatárgyból (matematika, magyar) legalább 45 pontot értek el, és ezt a tárgyat választották szóbeli tárgyként is, ők szintén csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt.

Hasonló szabályokat dolgoztak ki a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban is. Itt jelenleg a legalább 190 pontot (a magyar duplán, a matematika triplán számít) elért diákokat hívják be. Azokat a diákokat, akiknek az oktatási azonosítója vagy jeligéje mellett egy csillag (*) látható csak egy elbeszélgetésre várják, ők automatikusan megkapják a szóbelin elérhető maximális pontszámot a meghirdetett feltételek szerint.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba azok a jelentkezők, akik az eddig megszerezhető 110 pontból (matematika írásbeli: 50 pont, magyar nyelv írásbeli: 50 pont, hozott pontok: 10 pont) legalább 99-et szereztek, felmentést kapnak a szóbeli alól, ők megkapják a szóbelin elérhető maximális 36 pontot. A szóbelire azokat a diákokat hívják be, akik az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 87,5-et értek el.

Azt, hogy a hozott pontokat mi alapján számítják ki, iskolánként eltérhet. A Trefortban például hat tantárgy (magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy természettudományos tárgy) 5. osztályos év végi és 6. osztályos félévi eredményeit kérték.

A fővárosi Veres Pálné Gimnáziumban úgy döntöttek, idén csak az öt évfolyamos nyelvi előkészítős - kezdő angol-haladó német, illetve a haladó angol-kezdő francia - osztályokba jelentkezőknek tartanak szóbelit, őket mindkét képzésen 129 ponttól hívják be. A BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban a szóbeli felvételi vizsga behívási ponthatára 80 pont.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium nyolc évfolyamos képzésére jelentkezőknek legalább 82 pontot, az 1+6 évfolyamos képzésre jelentkezőknek pedig 81 pontot kellett szerezniük a központi írásbelivel ahhoz, hogy szóban is bizonyíthassanak. A budapesti Ady Endre Gimnáziumba nem hívják be a szóbeli felvételire azokat a tanulókat, akik félévkor bármely tárgyból elégtelent kaptak, vagy akiknek a félévi matematika osztályzata kettes, illetve azokat sem, akik 75-nél kevesebb pontot gyűjtöttek általános iskolai jegyeikkel és az írásbeli eredményével.

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium kizárólag azokat a diákokat várja a szóbeli fordulóra, akik legalább 100 pontot elértek (az általános iskolai jegyekért maximum 50, a központi írásbeliért legfeljebb 100 pontot lehet kapni). A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 101 pontra van szükség ahhoz, hogy valakit szóban is meghallgassanak.

Az Újpesti Babits Mihály Gimnázium négyosztályos képzésének valamennyi tagozatára azok jelentkezhetnek, akik az írásbelin legalább 50 pontot értek el. Ezeken a képzéseken angolból vagy németből szóbeli felvételi is lesz. A nyolcosztályos képzésre jelentkezőknek pedig minimum 55 pontot kellett elérniük az írásbelin ahhoz, hogy behívják őket szóbelizni.

Ahogy azt korábban megírtuk, több érdi iskolában már múlt héten döntöttek a szóbeli ponthatárairól. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumba az emelt óraszámú angol és német tagozatra jelentkező diákok közül például azokat hívják be az elbeszélgetésre, akik legalább 80 pontot gyűjtöttek általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli eredményével. A sportosztályba jelentkezőknél ezt a határt 70 pontnál húzták meg.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a nyolcadikosoknak legalább 100 pontot kellett elérniük a központi írásbeli dolgozatattal, illetve az általános iskolai - 7. év végi és 8. félévi - eredményekkel ahhoz, hogy szóban is bizonyíthassanak. Az intézmény nyolc évfolyamos képzést is kínál: a negyedikeseknek legalább 70 pontot kellett szerezniük az írásbelin ahhoz, hogy a szóbelire behívják őket, viszont a végső sorrend felállításánál náluk is figyelembe veszik a korábbi tanulmányi eredményeket is.

Az iskoláknak a járványhelyzettel is számolniuk kell

Van, ahol a Zoomon tartják a szóbeli felvételit, míg más gimnáziumok úgy döntöttek, a járványhelyzet miatt idén egyáltalán nem szerveznek elbeszélgetést, helyette portfóliót kérnek a jelentkezőktől. A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a felvételire, hiszen tavaly éppen azon a napon értek a véget a szóbelik, amikor a járvány miatt elrendelték az iskolák bezárását.

Az intézményeknek nem kell központi szabályokhoz alkalmazkodniuk, mivel „a szóbeli vizsgák a középiskolák „saját” vizsgái, azokra a köznevelési intézményekre vonatkozó általános járványügyi szabályok vonatkoznak, emellett az középiskolák a helyi sajátosságoknak megfelelő helyi szabályokat is hozhatnak” - írta korábban az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére. Hozzátették azt is, hogy már nyilvánosságra hozta az érettségi szervezésekor alkalmazandó biztonsági intézkedéseket, „amelyek követése a középiskolák számára a középfokú szóbeli felvételi vizsgákra is javasolható”.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Maruzsa Zoltán államtitkár az érettségikre vonatkozó szabályokról korábban elmondta: tantermenként maximum tíz tanulóval, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat.

A szóbelik alatt is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, mind a vizsgán, mind a felkészülés alatt. A vizsgabizottságnak, a tanároknak a szóbelin is kötelező lesz a maszkviselés.

A diákoknak az iskolában, a várakozás alatt kötelező, a felkészülés alatt csak ajánlott, a szóbeli alatt pedig nem kötelező viselniük a maszkot. 

A további szabályokról itt olvashattok

. Fontos azonban, hogy az iskolák ezektől eltérő, szigorúbb szabályokat is hozhatnak - például kötelezővé tehetik a maszkhasználatot.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.