Másodfokon is börtönre ítélték a diákjait zaklató igazgatóhelyettest

4 év 3 hónap börtönbüntetést és 5 év közügyektől való eltiltást kaphat az a férfi, aki egy budapesti iskola igazgatóhelyetteseként szexuálisan közeledett több diákja felé.

  • Eduline/MTI

A Fővárosi Törvényszék szerdai közleménye szerint a férfi 2012 júniusa és 2017 januárja között a felügyelete alatt álló, vele szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő diákokkal a tanár-diák kapcsolaton túlmenő bizalmi viszonyt alakított ki: tekintélyét felhasználva törekedett arra, hogy a kiskorú fiúkkal szexuális kapcsolatot létesítsen. Ennek érdekében hosszabb időn keresztül szexuális tartalmú üzeneteket küldött nekik.

A másodfokú bíróság az egyik diák esetében - annak nagykorúsága miatt - hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és emiatt a férfival szemben indult eljárást megszüntette. Ilyen esetben ugyanis - ha valaki már betöltötte a 18. életévét - neki kellett volna kezdeményezni az eljárást, az említett diák azonban sem a jogszabály alapján nyitva álló határidőben, sem azt követően az eljárás során nem tett magánindítványt, ami már nem pótolható. 

Ugyanakkor az elsőfokon meghatározott öt év helyett a Fővárosi Törvényszék véglegesen eltiltotta az egykori igazgatóhelyettest minden, 18 év alatti személyek nevelésével, felügyeletével, gondozásával és gyógykezelésével kapcsolatos foglalkozástól, tevékenységtől. A törvényszék továbbá az esetek közül egyet minősített bűntettnek, mert a sértett vallomása és a szakértői vélemény alapján kétséget kizáróan ez a bűncselekmény volt megállapítható.

Az ítélet nem jogerős, mert a férfi és védője fellebbezett az enyhítésért, így az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.