Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A pályaorientációs vizsgálaton 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet. A korábbi évektől eltérően az idei adatfelvételre nem a tavaszi, hanem az őszi félévben, és nem a hetedikesek, hanem a nyolcadikosok körében került sor.
A diákok kevesebb, mint harmada tájékozódik az internetről
A tanulmány szerint a túlnyomó többség, 92 százalék foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Tízből kilencen a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra, a kitöltők 56 százaléka osztályfőnöki órán, 55 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg tízből három diák használja az internetet a pályaválasztással kapcsolatos információforrásnak.
A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre is rányomta bélyegét, a korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható. Az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 15 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon nyolc százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók 4 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.
Sokan vágynak diplomára
A felmérésben résztvevők 42 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Százból közel ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincan szakképző iskolában, tizenheten technikumban, vagy szakgimnáziumban tanulnának tovább. Ugyanakkor 12 százalék még nem gondolkozott a továbbtanuláson. A diákok 34 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 31 százalékuk szakmát és érettségit, 12 százalékuknak a szakma, 8 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja.
A tanulók 1 százaléka legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya.
A keresetnél is fontosabb a munka szeretetete
Az előző évek felméréseiben is tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős eltéréseket mutatnak megyék, településtípus és nemek szerint. A szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező. A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké.
Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. Ez jelentős változás a tavalyi évhez képest, amikor a most ezüstérmes tényező, a magas kereset tízből hét diáknál első helyen állt. A harmadik idén 33 százalékkal a munkatársakkal való jó kapcsolat.
A tanulók többségének, 68 százalékának azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók több mint kétötödének, 43 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni. Az adatok szerint minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
