Minden, amit az iskolaérettségi vizsgálatról és a kérelmekről tudni kell

Kinek, hova és meddig kell benyújtani a kérelmet, ha azt szeretné, hogy a gyereke hatévesen még ne kezdje el az iskolát szeptemberben? Mutatjuk a legfontosabb szabályokat, lépéseket és határidőket.

  • Eduline

A tavalyi törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek a további egy év óvodáról. Ezt a jogkört a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a további egy év óvodára vonatkozó szülői kérvényekről. A papírok beszerzésére már nem sok ideje maradt a szülőknek, de kezdjük az elején.

Mi az első lépés az ügyben?

Az eljárás a szülő kérelmére indul - ha valaki úgy érzi, hogy a gyereke még nem iskolaérett, az Oktatási Hivatalnak kell beadni a kérelmet.

Ebben kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely alátámasztja az iskolakezdés halasztását. Bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhetnek a szülők, elkérhetik az óvodától a gyermekük fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatják (persze ez nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, van, amit ez a dokumentum támaszt alá).

Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás - írja a hivatal. Ha az Oktatási Hivatal úgy látja, hogy a döntéshez szakvéleményre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul. Ilyen esetben szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálata alapján alakítják ki szakvéleményt, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.

Mikor nem kell külön kérvényezni a plusz egy évet?

A jogszabályok szerint nincs szükség kérelemre, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a határidő lejárta előtt (azaz január 15-ig) kiállított szakvéleménye már tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy évig óvodában.

Ilyen vélemény a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség - írja a hivatal. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét az óvodában mielőbb be kell mutatni, ez alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

Meddig lehet majd beadni a kérelmeket?

A 2021/2022. tanévre a kérelmeket 2021. január 1-től január 15-ig lehet majd benyújtani - írja az Oktatási Hivatal. Ha még nincs szakértői bizottsági szakvélemény, az Oktatási Hivatalhoz ugyanebben az időszakban lehet kérelmet benyújtani. A kérelmet itt érhetitek el.

Fontos, hogy az Oktatási Hivatal döntése kötelező. Amennyiben a szülő/gyám kérte, hogy gyermeke további egy évig óvodában maradhasson, és ezt a kérelem, az Oktatási Hivatal engedélyezi, utóbb a döntés visszavonására nincs lehetőség.

Mik a kérelem tartalmi elemei?

A kérelmező szülő vagy gyám, illetve a gyerek adatai mellett az óvoda adatait is fel kell tüntetni a kérelmen. Ezen felül azt is le kell írni, hogy milyen egyéni adottság, sajátos helyzete indokolj, a további egy évi óvodát. Valamint a kérelemhez csatolni kell a fent említett dokumentumok másolatát - ha van - szakorvosi véleményt,  pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány - írja az OH.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.