Minden, amit az iskolaérettségi vizsgálatról és a kérelmekről tudni kell

Kinek, hova és meddig kell benyújtani a kérelmet, ha azt szeretné, hogy a gyereke hatévesen még ne kezdje el az iskolát szeptemberben? Mutatjuk a legfontosabb szabályokat, lépéseket és határidőket.

  • Eduline

A tavalyi törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek a további egy év óvodáról. Ezt a jogkört a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a további egy év óvodára vonatkozó szülői kérvényekről. A papírok beszerzésére már nem sok ideje maradt a szülőknek, de kezdjük az elején.

Mi az első lépés az ügyben?

Az eljárás a szülő kérelmére indul - ha valaki úgy érzi, hogy a gyereke még nem iskolaérett, az Oktatási Hivatalnak kell beadni a kérelmet.

Ebben kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely alátámasztja az iskolakezdés halasztását. Bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhetnek a szülők, elkérhetik az óvodától a gyermekük fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatják (persze ez nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, van, amit ez a dokumentum támaszt alá).

Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás - írja a hivatal. Ha az Oktatási Hivatal úgy látja, hogy a döntéshez szakvéleményre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul. Ilyen esetben szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálata alapján alakítják ki szakvéleményt, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.

Mikor nem kell külön kérvényezni a plusz egy évet?

A jogszabályok szerint nincs szükség kérelemre, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a határidő lejárta előtt (azaz január 15-ig) kiállított szakvéleménye már tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy évig óvodában.

Ilyen vélemény a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség - írja a hivatal. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét az óvodában mielőbb be kell mutatni, ez alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

Meddig lehet majd beadni a kérelmeket?

A 2021/2022. tanévre a kérelmeket 2021. január 1-től január 15-ig lehet majd benyújtani - írja az Oktatási Hivatal. Ha még nincs szakértői bizottsági szakvélemény, az Oktatási Hivatalhoz ugyanebben az időszakban lehet kérelmet benyújtani. A kérelmet itt érhetitek el.

Fontos, hogy az Oktatási Hivatal döntése kötelező. Amennyiben a szülő/gyám kérte, hogy gyermeke további egy évig óvodában maradhasson, és ezt a kérelem, az Oktatási Hivatal engedélyezi, utóbb a döntés visszavonására nincs lehetőség.

Mik a kérelem tartalmi elemei?

A kérelmező szülő vagy gyám, illetve a gyerek adatai mellett az óvoda adatait is fel kell tüntetni a kérelmen. Ezen felül azt is le kell írni, hogy milyen egyéni adottság, sajátos helyzete indokolj, a további egy évi óvodát. Valamint a kérelemhez csatolni kell a fent említett dokumentumok másolatát - ha van - szakorvosi véleményt,  pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány - írja az OH.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.