A makói Kálvin Téri Református Általános Iskola egyik tanára még a hétvége folyamán hunyt el, azt nem tudni, hogy a halálának volt-e köze a koronavírushoz. Az iskolában azonban annyi a megbetegedés, hogy hétfőtől online oktatásra álltak át.
Hétfőtől november 8-ig tantermen kívüli oktatást rendelt el az Operatív Törzs egy makói iskolában, miután rengetegen megfertőződtek koronavírussal. A Népszava úgy tudja, az intézmény egyik tanára a hétvégén elhunyt, ám hivatalosan sem az iskola, sem pedig a fenntartó nem erősítette meg, hogy a halálának köze lenne a koronavírushoz.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola egyik tanára is elhunyt, ő igazoltan koronavírusos volt. Illetve egy Borsod megyei szakképzési intézmény igazgatója is kórházba került a fertőzés miatt, ő mesterséges lélegeztetésre szorul. Az Ercsi Eötvös József Általános Iskolában is elhunyt váratlanul egy tanár, a betegek száma is egyre magasabb, ezért a tankerület egyeztetésével szünetet rendeltek el.
A magas fertőzésszám miatt online oktatásra tért át keddtől a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is. A hétvégén ebben az iskolában is áldozatot követelt a koronavírus: meghalt egy tanárnő, aki október 18-tól a pozitív tesztje miatt nem látogatta az intézményt, majd az otthoni karantén után később kórházba került, de az egészségügyi problémái miatt nem tudta legyőzni a betegséget.
Volt, ahol azonban nem vártak a hivatalos engedélyre. A III. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban többszöri bejelentés után, vasárnap estig sem kaptak engedélyt arra, hogy a megbetegedések miatt digitális oktatásra álhassanak át, ennek ellenére hétfőtől nem tértek vissza sem a diákok, sem a tanárok az intézménybe.
"Ez már csak gyermekmegőrzés, nem több"
Jocó bácsi most sem ment el szó nélkül amellett, ami jelenleg az iskolákban történik. Szerinte már csak a remény maradt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
