Elmarad a foci és a kosár: mi lesz az iskola utáni sporttal?

Októbertől már csak az adott iskolák diákjai és tanárai léphetnek be az épületbe, ezért országszerte egyre több iskolából szorulnak ki a sportegyesületek.

  • Eduline

"Ameddig az időjárás engedi, addig ezek az egyesületek szabadtéren tartják az edzéseiket, illetve a kézilabda egyesületek a városi csarnokba, illetve a saját csarnokukban edzenek" - ezt az egyik balassagyarmati iskola intézményvezetője mondta az ATV-nek, aki azt is hozzátette, hogy a tornatermeiket már csak az iskolába járó gyerekek használhatják.

A szeptember 18-án megjelent szigorítás értelmében ugyanis ettől a holnaptól az iskolákba az ott dolgozókon és tanulókon kívül más nem léphet be (kivéve karbantartók, vagy akinek jogszabályi kötelezettsége miatt kell megjelennie). A gyermeket kísérő személy, maszkot viselve a testhőmérséklet-mérési pontig léphet be az iskolába. Ha a gyermek lázas, azaz a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja a fent meghatározott számot, el kell különíteni, és értesíteni kell a szülőt - áll a szabályozásban.

"A járványügyi helyzet kialakulásával itt a külső edzések lebonyolítása a törvényi szabályozás értelmében megszűnt, tehát a külső egyesületek, még az utánpótlás szakágak sem vehetik igénybe a csarnokainkat" - nyilatkozta Szabó Csaba.

Az ATV híradója szerint a balassagyarmati iskolákban a diákoknak az intézmények próbálnak edzési lehetőséget biztosítani. Az említett iskolában is megtartják a foci, a kézilabda és atlétika edzéseket, de csak a saját diákjaiknak.

Közeleg az őszi érettségi: nektek jól megy a végzős anyag? Teszteljétek

Hamarosan itt az őszi érettségi szezon, nem árt tesztelni a tudásotokat, ezért most összeállítottunk nektek egy kvízt a végzős anyagból. Nektek hibátlan lesz?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.