Enyhe tünetekkel megoldás lehet a kötelező maszkviselés?

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező gyerekeket nem tartaná otthon.

  • Eduline

A hvg.hu Póta Györggyel, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével beszélgetett a járvány miatt felmerült kérdésekről. Az orvos elmondta, nem egyszerű megmondani a gyerekeknél, mikor fertőződnek meg, hiszen az esetek többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelik.

Hozzáteszi, mindenféle koronavírusos tünet jellemző gyerekkorban: a nátha, a köhögés, akár láztalan állapotban is, a hasmenés, torokfájás anélkül, hogy az ismert tünetekből 2-3 meglenne.

Póta György az oldalnak elmondta, ha valakinek tünetei vannak, otthon kell maradnia a legkisebb köhögéssel is, mert az iskolák az Oktatási Hivataltól olyan leiratot kaptak, hogy a legkisebb orrfolyással sem engedhetik be a gyereket az intézménybe, és mindenről orvosi igazolást kérnek. A gyerekorvosok munkája az elmúlt napokban másból sem állt, mint hogy a tünetmentes, és szinte alig beteg gyerekeknek igazolást írunk az alapján, amit a szülő telefonon elmond, hogy visszamehessenek az iskolába. Így napokon belül összeomolhat a rendszer.

Bármit csinálunk, minden szeptemberben a gyerekek 70-80 százaléka megfázásos tünetekkel, orrfolyással kínlódik, ami a közösségbe járás és a változékony időjárás következménye. Ha őket mind kötelezően otthon tartjuk napokig, akkor megszűnik a közoktatás.

Szerinte ha igaz, hogy a tünetmentesek és az enyhe tünettel rendelkezők jóval kevésbé fertőznek, akkor meg kell kockáztatni azt, hogy egy kötelező maszkviselés mellett mehetnek iskolába a gyerekek, mert valószínűleg nem okoznak akkora gondot, és a komolyabb tünetekkel rendelkezőkre koncentrálnak, mert ők fertőznek igazán.

Azt is elmondta, mivel sok beteg nem lázasodik be, az október 1-jén életbe lépő kötelező lázmérőzést nem tartja megoldásnak. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével készült teljes interjút itt olvashatjátok el.

Változik az érettségi követelményrendszere: a kérdés csak az, hogyan és kiknek

A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.